Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Kazánház és a kémény - The Boiler-House and the chimney Gy. Balogh Ágnes
A tüzeles „füstemesztessel, magyar koszén felhasználására volt berendezve". A termelt gőzt föld alatti folyosókban vezetett kettős távvezeték útján juttatták az épületekhez. Az összes vezetéket biztosító- és tartalékszelepekkel látták el úgy, hogy esetleges csőtöréseknél egy-egy csoport kizárásával az üzem fenntartható legyen. Az épületekben a szekunder központokból az alacsony nyomású gőzt a helyiségek radiátoraiba vezették. Korszerűnek számított, hogy a folyosókat, a lépcsőket és a mellékhelyiségeket is fűtötték. A nagyobb térfogatú terek (előadótermek, könyvtár, aula, laboratóriumok és műhelyek) fűtésére gőzlégfűtést alkalmaztak távjelzővel, termosztáttal és szellőzőkészülékekkel ellátva. 1926-ban engedélyeztették az addig 39,66 m magas gyárkémény 55 méteresre magasítását, melynek terveit statikai számítással is alátámasztották. A kéményből a víztartály felső síkjáig 12,8 métert visszabontottak, majd 28,36 m-t ráfalazva érték el a tervezett magasságot. A magasítás 1930-ra készült el. A kéményt ebben a nagyon magas formájában több fényképen is megörökítették az 1930-as években. A víztartály, amely az akkori Vízgépek Tanszék (ma Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék) számára biztosította az L épületben álló vízgépei működéséhez a vizet, ma használaton kívül áll. A II. világháborúban a kazánház nem szenvedett súlyos sérüléseket. A fűtés 1967 januárjában indulhatott meg 63 vagon szénnel. 1968-ban az újjáépítési munkák során az épület északi szárnyának földszintjén az egykori szénraktárból lefalazva személyzeti fürdőt alakítottak ki, mellette a fűtők szobájával. 1969-1950-ben új kazánokat építettek be (6 Tischbein, 2 BW), melyek új alapokat igényeltek a pincében. 1950 novemberében engedélyeztették, majd 1951-ben megépítették az épülettől északra a föld alatti nagyméretű, szabálytalan alakú széntárolót, melynek megközelítését a kazánház pincéjéből biztosították. Ennek alakja nagyjából követte az MT és a Géplaboratórium közötti területét. A pillérvázas, alulbordás vasbeton födémmel épült térben rézsűkkel alakították ki a széntároló folyosókat, és sínen mozgatható szénszállító berendezést építettek be. A széntároló megépítése előtt a szenet nagyobb halmokban „az egyetem külső területén", az Ae és St épületek közötti területen, illetve a Kazánház mellett a szabadban tárolták. Kin. JÓZSEF MŰEGYETEM ÉPÍTKEZÉSE. RYARKEMENY.----------~ 1 9 9 < A KÉMÉNY RAJZA I DRAWING OF THE CHIMNEY
