Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Kazánház és a kémény - The Boiler-House and the chimney Gy. Balogh Ágnes

salakfolyosó és salakkamra, szivattyúhelyiség és víztartály szolgálta a kazánházi funkciókat. A kazánház lefedése egy ritkán használt, de Pecz által előszeretettel alkalmazott megoldású fa tetőszerkezet: főállás-mellékállás rendszerű nyeregtető, acél vonórudas főállásokkal, ahol az ellenmenetes csavarokkal megfeszített vonórudakat a kötőgerendákhoz, illetve a középső székoszlopokhoz kötötték fel. (Hasonló épült a Könyvtár ifjúsági olvasója felett is.) A homlokzatok kialakítása hasonló Pecz Samu többi műegyetemi épületéhez, illetve

A NYUGATI HOMLOKZAT KIVITELI TERVE I DETAILS OF THE WEST SIDE FACADE, 1908

a munkásságára általában jellemző középkori formavilágot idéző homlokzatformáláshoz: a kazánházhoz is faragott, kemény, édesvízi mészkő és szárazon sajtolt tégla részleteket alkalmazott, vakolt felületekkel kombinálva. Itt azonban a homlokzatokon nem látunk színes, zománcozott vagy natúr betéteket, mint a többi egyetemi épületén, ezzel is kifejezve a kazánház egyszerűbb funkcióját.

Bár Pecz Samu úgy vallotta, épületeinél...egy belülről kifelé építő rendszert" valósított

meg, valójában az épület tömegét a funkció ellenére nem ipari épületéhez hasonlóvá, hanem inkább reprezentatívvá formálta. A kazánház keleti és nyugati homlokzata középkori bazilikák formálását idézi, bár itt a bejáratok Peczre jellemzően aszimmetrikus elhelyezésűek. A déli homlokzatot eredetileg egyszerű, szegmensíves ablakok tagolták, s rajta hangsúlyos tégla felületképzés volt. Az épület északi homlokzata a legdinamikusabb a lapos- és magastetős, toronyszerű tömegekkel, a változatos ablakformákkal, a látványos tégla mellvédekkel, valamint a téglafelületek túlsúlyával.