Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Kazánház és a kémény - The Boiler-House and the chimney Gy. Balogh Ágnes

1 -jéig kellett volna elindítania az egyetem központi fűtési rendszerét, ám ez 4-éig még nem történt meg. A helyszíni szemle után felszólították a vállalkozót a hiányosságok pótlására, a fűtés „haladék nélküli" megindítására. Pecz és Benedicty József aláírásával igazolta, hogy azMT-ben5-énindultmega fűtés, Knuth pedig azt, hogy a főépület déli szárnyában és az MG-ben 6-án történt meg ugyanez. Benedicty bejegyzése szerint azonban az MG-ben csak 8-án sikerült a beindítás.

Bár a fűtés már egy éve működött, csak 1910. január 10-én írták alá a „gyárkémény" használatbavételi engedélyét (közösen az obszervatóriuméval). Ebben kikötötték, hogy a kéményt füstfogóval kell ellátni, a kazánt füstemésztővei kell felszerelni, tüzelésre pedig csakis füstmentesen égő anyagokat lehet használni. 1910. január 27-én kelt a fűtésberendezés felállítására kiadott építési engedély, amely szerint négy „Rock István Budapest gyártmányú" Tischbein kazán szolgáltatta a Műegyetem összes helyiségének gőzfűtéséhez szükséges gőzt [ekkor már a Kémiai épületben is). Az engedélyben előírták, hogy a kazántérnek könnyű és tűzbiztos, mennyezet nélküli fedélszerkezettel ellátott helyiségnek kellett lennie, szellőzésére póttető alkalmazandó, a gőzkazán pedig a telek határától és a saját telken lakásként szolgáló helyiségektől 3-3 m távolságra helyezendő el. 1910. augusztus 31-én írták alá a fűtőberendezés használatbavételi engedélyét. Megépítése idején az épület egy nagyméretű, nyeregtetővel fedett csarnoktérből és az ahhoz additívan csatlakozó tömegekből állt. A csarnokteret fedő faszerkezetű nyeregtető a gerinc mentén kiemelve fix zsalukon keresztül biztosította a 15x30 m alapterületű csarnoktér természetes szellőzését. Ehhez eredetileg csak északról csatlakozott egy kétszintes, magastetőkkel és teraszokkal tagolt kisebb épületszárny, ami az egyetemi épületek felől mozgalmassá, kastélyszerűvé tette az ipari jellegű épület megjelenését. Ebben a szárnyban a földszinten széntároló, salaklift és egy szoba, az emeleten pedig a gépész lakása kapott helyet. Az utóbbihoz két facement fedésű terasz csatlakozott. A födémek vasbetonból készültek. A pincében - melynek területe azonos volt a felépítményével -