Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Kazánház és a kémény - The Boiler-House and the chimney Gy. Balogh Ágnes
A KAZÁNHÁZ ÉS A KÉMÉNY A látványos tömegű Kazánház (eredetileg: Kh, később: Hő épület) szintén Pecz Samu tervei szerint épült. Az 1907-1909 között elkészült épületben termelték az összes műegyetemi épület központi fűtéséhez és a munkagépek hajtásához szükséges hőmennyiséget. A Kazánház 1909-ben történt üzembe helyezése előtt egyedül a Kémiai épület rendelkezett külön fűtéssel. Az 1905 decemberében készült terveket 1906 júniusában hagyta jóvá a székesfőváros tanácsa. Az alaprajzon piros színnel jelölve látható, hogyan módosította Pecz az idők során a felépítendő épület egyes részleteit: eredetileg még támpilléreket tervezett az épület fő csarnoka, a „kazán terem” déli oldalára, az északi szárny pedig földszintes lett volna, szélesebb és kéttraktusos. Az épület három oldalán a középtengelyekben nyílt volna a három bejárat, a csarnokban pedig sínpár futott volna körbe. Pecz Samu kiviteli tervei 1907-1908-ban készültek el. Az épület alapozását dr. Lipták Pál, a kazánok alapozását Knuth Károly, a gőzturbináét pedig a Láng L. gépgyár tervezte. Szintén Knuth Károly készítette a salakfelvonó a kazánok beépítési tervét is. A Kazánház mellett; kémény tervezését Pecz külön kezelte. Ennek első, datálatlan építészeti tervein a lábazati rész párkánya fölött még dísztelen, sima falazott felület látszik. 1907 novemberében a rajzokon megjelenik a később megvalósított víztartály kontúrja, a kémény fölső szakasza azonban továbbra is tagolatlan és dísztelen. Az 1908 januárjában és februárjában készült tervek szerint azonban már látványos hálós rajzolatú téglamintázattal képzelte el a kémény kialakítását a párkánnyal lezárt kéményfej alatt. Ezeken a terveken is szerepel - két kő osztópárkány közé illesztve - a „víztartó 50 m3 vízre”. A kivitelezés e tervek szerint történt, s a kéményt Eggenberger Szilveszter specialista kőművesmester építette meg. Balogh Rudolf 1909-es fényképein kirajzolódik a kéményfej mintázata is, azonban a felvétel tanúsága szerint a kémény átadására még nem készült el az 50 m3-es víztartály, csak röviddel utána. A keletkező füstgáz a Kazánház déli oldalán szabadon álló kéményhez a föld alatti füstcsatornákon keresztül érkezett. A kémény egykor és ma is fontos eleme az egyetem összképének: nem véletlenül helyezte Pecz Samu a Campus telkének felező tengelyéhez, a Bertalan Lajos utca töréspontjába. Az 1909. február A-ei bejegyzés szerint Knuth Károly vállalkozónak szerződése szerint február kiviteli tervét, majd decemberben álló 39,5 méter magas falazott gyár-
