Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
Az európai egyetemek története - The History of European Universities Kalmár Miklós
fakultások akkor kerültek különálló épületbe, amikor az egységes egyetemen belül elkülönültek egymástól a tudományterületek. Míg korábban az egységes intézményt egyetlen épületbe helyezték, idővel kialakult a specializálódást tükröző pavilonos építési mód. Ezzel szükségessé vált egy központi épület a reprezentáció és a közös igazgatás céljaira, melyet laza építészeti kompozíciót alkotva vettek körül a különböző karok épületei. Az egyetem kertje már-már a klasszikus időket idézte, amikor a bölcselkedés helyszíne a természet volt. Főleg a tudományegyetemek - és azon belül is elsősorban az orvosi fakultások - igényelték ezt a fajta építészeti elkülönülést. A folyamatot elősegítette, hogy ekkorra a kórházépítészet is új fejlődési fázisba érkezett: a klinikai specializálódás mellett a fertőző betegek elkülönítésének igénye is megkövetelte a pavilonrendszerű kialakítást. A műszaki egyetemek esetében a műhelyigényes gépészet, valamint a fizika- és kémiaoktatás technikai felszereltségben rohamosan fejlődő helyszínei kerülhettek már egészen korán önálló épületbe. A megváltozott igényeket kielégítő korszerű funkcionális elrendezés a XX. század elejére alakult ki. A nemzetközi színtéren létrejött korszerű egyetem hamarosan meghonosodott a történelmi Magyarország területén is: az itteni univerzitások mennyiség és minőség tekintetében sem maradtak el az európai átlagtól. A századforduló vidéki egyetemei a regionális központokban jöttek létre. Évszázados hagyományainak köszönhetően az egyetemi városok sorából kiemelkedő jelentőségre tett szert Pécs, Selmecbánya, Pozsony, Nagyvárad, Kolozsvár, Keszthely, Kassa, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Győr és Eger. Kiemelkedően intenzív tudományos élettel büszkélkedhetett Kolozsvár, ahol az 1870-es években orvossebészeti tanintézet és királyi jogakadémia is működött. A kolozsvári felsőoktatást a századfordulón a Ferenc József Tudományegyetem (1872-1945), az 1566-ban alapított Unitárius Kollégium ésa Kolozsvári Gazdasági Akadémia (1869-1914) működése fémjelezte. A város tudományegyetemén a képzés 1872-ben a jogtudományi, orvostudományi, bölcsészettudományi és természettudományi karokkal indult. Az intézmény épületét eredetileg Kolbenheyer Ferenc tervei alapján kezdték el építeni a Mikó-kertben. Az egykori vegytani intézet épülete (1882-1884) Kolozsvár első igazán korszerű házaként épült modern gépészettel, vetítő berendezéssel, villanyvilágítással felszerelve. Plauszmann Alajos tervezte a kolozsvári Egyetemi Bonctani Intézetet (1884-1889) és a Tudományegyetem Közegészségügyi Intézetét (1886) is. A központi épület 1892 és 1903 között épült Meixner Károly és Alpár Ignác tervei szerint a Farkas utcában. 1897-ben az egyetem klinikái, majd 1906-1907-ben az egyetem könyvtára létesült ugyanitt. Az utóbbi Szent György téri épületét szintén 1906-1907-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte. Budapesten az Üllői úton épült fel a Királyi Magyar Tudományegyetem klinikája, melynek tervezését Kolbenheyer Ferenc 1873-ban kezdte el. A „sebészeti kóroda” íves záródású épülete egy nagyméretű előadótermet foglal magában. A sebészeti klinika párját, a szintén Kolbenheyer által tervezett belklinikát 1880-ban adták át. A szemészeti és belgyógyászati pavilonok és a központi épület Wéber Antal elképzelését tükrözik, míg a szülészeti klinika Kiss István alkotása. Bár a pavilonok építészeti felfogásukat tekintve különbözőek, műszaki színvonaluk azonos. A homlokzatokat a téglafelület alkalmazása mellett faragott kő részletek gazdagítják a neoreneszánsz stílus aktuális kifejező eszközeiként. Az Egyetemi Könyvtár 1872-ben újult meg Szkalnitzky Antal és Koch Henrik révén. Historizáló külseje mögött felülvilágítóval ellátott olvasóterem található. Az egyetem központi épületének további átépítését 1871-ben szintén Szkalnitzky Antal és Koch Henrik vezette. Munkájukat 1886-ban Wéber Antal folytatta. Több budapesti főiskola és egyetem is figyelemre méltó: ilyen például az Állatorvosi Egyetem pavilonos épülete (1874-1876), melyet Steindl Imre tervezett, valamint a Kereskedelmi Akadémia (1882), amely Cziglertervei szerint épült. A budapesti Tudományegyetem látványos felfejlődéséhez csak a József Műegyetem fejlődése hasonlítható. A lágymányosi Campus épületei megfeleltethetők a korabeli nemzetközi egyetemtípusoknak. Míg Pecz a romantikus és bontott tömegformálású angolszász épülettípust eszményítette, addig Czigler a zárt, belsőudvaros épülettömböket részesítette előnyben. Ez utóbbi rokonságot mutat az akkor új bécsi egyetem, illetve a zürichi műszaki főiskola formai megoldásaival. Flauszmann az új Campus központi épületének mintájául az építészkörökben akkor már ismert és korszerűnek tartott Otto Warth-féle T-alaprajzú, sarokrizalitos strasbourgi típust választotta. 1 7 LU 2 rvi <