Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Könyvtár épülete - The Library Building Gy. Balogh Ágnes

öntudatos bátorságot, melynek következtében vállalkozó építőmesterrel szemben - ki az építőnap­lóban kijelentette volt, hogy a boltozat állékonyságáért nem vállal felelősséget - tervező hatá­rozottan kívánta és elrendelte a boltozatnak szigorúan a tervek szerint téglából való felépítését." A 26 m hosszú boltozatrendszer tehát téglából épült - többek között anyagi okokból is. Vasbe­tonból való elkészítésére Pecz egy vasbetonépítő cégtől kapott árajánlatot, mely igazolta, hogy a 15 cm-es téglaboltozat költségével szemben a vasbeton boltozat több mint háromszorosába került volna a bonyolult zsaluzat elkészítése miatt. Kiegészítve Pecz ismertetését, megemlítendő, hogy az ifjúsági olvasóterem északi végén egy szabályos tízszög öt oldalával záródik, melyet cikkelyes kupola fed. A boltozat bordái a falak mentén álló rózsaszín törzsű márványoszlopokról indulnak ki. A tér egyenletes megvilágítását a 2,5 m magasan elhelyezett félköríves ablakok biztosítják. A nagy felületű ablakok közötti keskeny fal­szakaszokat Pecz kívülről téglapillérekkel támasztotta meg, melyek magvába vasbetonpilléreket épített be, felső végüket pedig vonóvasakkal csuklósán kötötte össze. A bejárat melletti emel­vényen épült meg a könyvkiosztó pult, ami egyúttal a teremőr helye is; a mel­lette dél felé nyíló ajtó a könyvkiadón át a raktárakhoz vezet. Az olvasóterembe hármas nyílású, márványkeretű bejá­raton át lehet bejutni. A helyiséget kör­ben sárga kerámia burkolta 1,3 m ma­gasságig. A vörös márványoszlopok lábazata sárgás műmárványból készült. Az előcsarnokkal ellentétben itt a bol­tozat bordáit is bevakolták. Az olvasóterem fűtése eredetileg köz­pontilag gőzzel történt. A boltozat díszes záradékgyűrűinek nyílásain keresztül fújták be a meleg levegőt, míg a használt levegő a könyvkiosztó emelvény alatti nyílásokon keresztül a pincébe távozott. Pecz önéletírásában említést tett a lég­fűtés hibáiról, amelyek nem tett jót sem a szekkónak, sem a világos színű festésnek, sem pedig a krémszínű függö­nyöknek. A világítást mára megnyitáskor is elektromos áram szolgáltatta. Az előcsarnok eredetileg több funkcionális egységet foglalt magában. Ma a bejá­rattal szemben található az olvasószolgálat pultsora. Egykor itt volt egy kb. A m magas fallal lezárva a hallgatói kézikönyvtár, előtte a szoborcsoporttal. Az elő­csarnok északi és déli térbővületét is egy-egy díszesen faragott fa rekesztőfal zárta le. Az északi az olvasóterem előtere volt: innen nyílt boltozott nyílással a ruhatár (a későbbi katalógusterem, majd iroda helyén). A déli térbővület a tanári olvasót és az irodákat zárta le. Ezeket a fa rekesztőfalakat a II. világháború után eltávolították. Az előcsarnokot szintén a padlástér felől meleg levegő befúvásával fűtötték, s a kihűlt levegőt a lábazatban elhelyezett rácsokon át az alagsorba vezették ki. Az eredeti mesterséges megvilágítást a záradékoknál felfüggesztett bronz­üveggyöngy csillárok szolgálták. Az előcsarnoktól délre az épület hivatali szárnya a könyvtári feldolgozómunka céljaira épült. Mindhárom szinten az épületszárny középfolyosóiról nyílnak az irodák és a kiszolgáló helyiségek. A folyosó végén található lépcsőház biztosítja

Next

/
Thumbnails
Contents