Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Könyvtár épülete - The Library Building Gy. Balogh Ágnes
papírra készültek, tussal, festve, a következő felirattal: „Kir. József Műegyetem építkezése. Könyvtár épület". Az 1 :40-es léptékű homlokzati részletrajzok és a párkányok 1:10 léptékű részletrajzai 1907 márciusában keletkeztek. A Műegyetem építési bizottságának 1907. március 15-i ülésén a minisztérium egyetemi ügyosztálya kifogásolta, hogy „nyugtalan" a könyvtár alaprajza, a fő helyiségek nem kapnak kellő hangsúlyt. Hauszmann és Pecz is védelmébe vette a tervet. Ajúnius 22-i ülésen Pecz jelentette be, hogy a raktár tartóoszlopait még további hat szint ráépítésére alkalmasnak méretezte, ami valójában azt jelenti, hogy egy tizenkét szintes, félmillió kötet elhelyezésére alkalmas toronyraktárt képzelt el. A beruházás anyagi kereteinek szűkössége miatt a raktár csak felerészben épült volna meg ekkor: teljes felépítését csak évtizedekkel későbbre tervezték. Hauszmann Alajost nyugtalanította az épületegyüttes külső képe: hiányolta a 12 emeletes raktár tömegét, amelyet a Központi épület ellensúlyaként képzelt el. Az építési bizottság 1907. június 22-i ülésén Hauszmann esztétikai okokra hivatkozva javasolta, hogy a könyvtárépületen „egy ún. huszártorony alkalmaztassák". Pecz támogatta ezt az ötletet, s bár addigi tervein nyoma sem volt óratoronynak, a bizottság hozzájárult annak megépítéséhez. 1907 júniusában befejezték az adminisztrációs szárny, azaz a ..balszárny fedélszékének" tetőszerkezeti tervét. A ..jobbszárny", vagyis az olvasóterem fölötti fedélszék terve 1907 augusztusában, míg az épület középső részének tetőszerkezet-terve a huszártoronnyal 1908 januárjában készült el. Szintén abban a hónapban születtek meg az előcsarnok 1:40-es, illetve 1:10-es léptékű részletrajzai. Májusban az összekötő folyosó kőmegrendelése készült el 1:20-as léptékben, 1909 januárjában pedig egy újabb részletterv az ifjúsági olvasóterem hármas ajtajához. A tervezési munkákkal párhuzamosan megkezdődött a kivitelezés. A királyi kincstár képviselője 1906. október 4-én írta alá a szerződést Havel Lipót építőmesterrel a Könyvtárépület, valamint a Központi Épület, a három géplaboratórium és a Kazánház épületének kivitelezéséről. A megbízott az épületek fölépítését, a föld-, kőműves- és elhelyezési munkákat, valamint a falazott pillérek alapozását vállalta ezzel. A Könyvtárépület alapozását 1907 márciusában kezdték el. Miután nyárra elkészültek az alapok, belefogtak a felépítmény építésébe. Az alapozási pallérterv adatai szerint a homlokzati falak alatti alaptest 2,4, a raktár belső pilléreit alátámasztó sávalap pedig 4,0 m széles volt. A kiásott alapgödrökben régi falmaradványokat találtak, valamint feltártak egy régi kutat is. Pecz eredeti feljegyzése szerint az alapok „hordképes" talajon álltak. 1 3 5
