Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Központi épület - The Central Building Zsembery Ákos

Az I. emelet az épület legdíszesebben kialakított része. A Dunára néző impozáns Díszterem a II. világháborúig a Campus legfontosabb tereként működött - helyet adott tanévnyitóknak, diplomaátadóknak és egyéb ünnepségeknek. Északi oldalán mind a mai napig a Tanácsterem és a rektorátus díszes termeit találjuk. A két szintet átfogó, kosáríves, hevederes, vasbeton-dongaboltozattal fedett, galériás Díszterem reprezentatív kialakítása a II. világháború pusztításainak, majd az azt követő átépítéseknek esett áldozatul. Szerepét jelentős részben a mai Aula vette át. Az I. emelet - az igazgatási funkciókon túl - impozáns rajztermeivel északi szárnyában a mérnöki, déli szárnyában a gépészmérnöki kart fogadta be. A II. emelet elsősorban az építészkar számára készült, de itt kapott helyet a hallgatók növénytani laboratóriuma is. A négy sarokrizalit mindegyikében tanszékek helyezkedtek el. Az összekötő szárnyak adtak helyet az évfolyamonkénti nagy rajztermeknek,

fgrzni

FŐBEJÁRATI METSZET, ENGEDÉLYEZÉSI TERV | SECTION WITH THE MAIN ENTRANCE, PERMIT PLAN, 1906

a szertáraknak és a kisebb előadóknak. A nyugati szárny déli folyosója eredetileg zárt volt, ahol az Állattani Gyűjteményhez kapcsolódóan a „Mikroskop” és a „Hallgatók górcsövezője” kapott helyett. A szárny északi (ma: 4-es) folyosója azonban egészen a Könyvtár felőli homlokzatig tartott, lehetővé téve a K250-es előadó hátsó feltárását is.

Eredetileg csak az épület északi szárnyában emeltek III. emeletet. Itt - a felülvilágítókkal ellátott vasbeton tetőszerkezet alatt - grafikai laboratórium, nyomda, sötétkamra, gyűjteményi helyiség, tanári szobák és rajztermek kaptak helyet. A II. emelet feletti szint többi részét beépítetlen padlás foglalta el. A három főlépcsőházat egészen a padlásszintig kiépítették, megteremtve ezzel a későbbi beépítés lehetőségét.

Az épület homlokzatképzésével és belső kialakításával Hauszmann kifejezésre kívánta

juttatni annak tanintézményi jellegét, ugyanakkor arra törekedett, hogy épülete...olyan

emlékszerű alkotás legyen, mely hazánk jelenkori építőművészeiének fejlettségét is méltóan dokumentálja". A szűkre szabott építési költségek határt szabtak nemcsak az emlékszerű építésnek, hanem a nemesebb anyagok alkalmazásának is. Az eredeti