Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. január 14., 1. rektori tanácsülés
Az érdekegyeztetés fórumai és módszere /Vitaanyag/ Az Egyetem irányítási rendszerének újragondolása során át kell tekintenünk az érdekegyeztetésben lévő feladatainkat is. Indokolják ezt az egyetemi vezetésben, testületekben, illetve azok összetételében lezajló változások, de a mindennapi nem könnyű feladatok megoldása során is szükség lesz a jól működő érdekegyeztetésre. Korábban az érdekegyeztetés döntően a szakszervezetettel való együttműködést jelentette. Ma már több olyan szervezet van, amely szakszervezeti jogosítványokkal rendelkezik és jelentős a szakszervezeten kívüliek száma is. Az egyetemi vezetés számára fontos, hogy lehetőleg az egész munkavállalói kört reprezentáló, a munkavállalók különböző érdekű csoportjainak véleményét ütköztetni tudó képviselettel tudja megtárgyalni a minden munkavállalót érintő kérdéseket. Fontos ez azért, hogy megfelelő információkhoz jusson és azért is, hogy a képviseletet a munkavállalók saját képviseletüknek fogadják el, szervezethez való tartozástól függetlenül. Mindez nem jelenti azt, hogy az egyes rétegek képviseletét felvállaló szervezetekkel a vonatkozó jogszabályok, együttműködési megállapodások alapján nem kerülhet sor konzultációra. Ezen szervezeteknek nyilván szava lesz a munkavállalói fórumokban is. A fentiek jegyében fogalmazódtak meg az alábbi javaslatok, kérdések. 1. Az Egyetemen osztott vezetés van, jelentős szerepet kapnak a választott testületek. A testületek szakmai jellegűek, nem érdekképviseletre szervezettek, bár tagjai működésük során megjelenitenek érdekeket is. Nem lenne szerencsés, ha a szakmai jelleg helyett egyéb fórumok hijján az érdekvédelem kerülne előtérbe. 2. Jó lenne megfogalmazni, melyek azok a kérdések, amelyekben olyan széleskörű érdekegyeztetés szükséges, amelyet a választott testületek nem tudnak elvégezni- létszámgazdálkodás
