Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. március 11., 3. rektori tanácsülés
1. Bevezetés Az oktatás tárgyi feltételei közé soroljuk a tantermeket és a termekben lévő - vagy odavihető - technikai eszközöket. Előterjesztésünkben e két alapvető témát külön, de mégis együttesen kívánjuk kezelni. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy egyetemünk 319.505 m^ beépített területéből saját kimutatásunk szerint 19.906 m^, azaz 6,2 % tekinthető oktatási területnek. (1. sz. melléklet) Egyetemi vezető testület mindkét témát rövid időn belül tárgyalta. Újbóli napirendre tűzésükkel be kívánjuk mutatni az azóta elért eredményeket, illetve az eredménytelenségek okainak feltárásával más úton kívánjuk megközelíteni a megoldást. Úhatatlanul felmerül azonban a téma kibővítésének a lehetősége. A központi, a kari, a tanszéki területek az elmúlt néhány évtized "erőviszonyainak" integráljaként kialakult helyzet. Az egyetem feladatainak újszerűsége a változások gyorsasága felveti, hogy területeink - nemcsak az oktatási - elosztásának koncepcionális kérdését is újra tárgyalja egyetemi vezető testületé. Jelen előterjesztés azonban ezt nem tartja feladatának. 2. A teremelosztás rendszere a Budapesti Műszaki Egyetemen A Budapesti Műszaki Egyetemen központi kezelésben 185 db terem van, ebből 40 fő alatti 135 db, 100-40 közötti 19 db, 100 fősnél nagyobb 31 db. A központi kezelésű termek mellett bevonunk az oktatásba tanszéki és kollégiumi helyiségeket, és vannak nem központilag kezelt termeink is. A központilag kezelt termek el vannak osztva a karok között (2. sz. melléklet), amely bázison a karok megtervezik az órarendjüket. Az órarenden kívüli időpontok ismét központi kezelésbe kerülnek, amelyekből - és az esetenként visszaadott termekből - tudjuk kielégíteni az egyszeri igények és a külső kéréseket. A taremhelyzettel 1983-ban foglalkozott a Rektori Tanács, az ülésnek a legfontosabb feladata az volt, hogy eldöntse az akkor belépő új termek használatának módját. Az 1989-es előterjesztés megcélzott egyéb problémák felvetését is.
