Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991

1991. február 12., 2. rektori tanácsülés

11

3. Félévek kezdetén hallgatói munkavállalók bevonásával megszerveznénk a kari jegyzetek kollégiumi időszakos árusítását.

4. Terjesztésünknek reprezentatív és hagyományőrző bázisa lehetne a Bartók Béla úti műszaki könyvesbolt, az a bolt, amely a Műegyetem közelsége miatt alakult 1910-ben /l.sz. melléklet/. Itt megoldható lenne a műszaki könyvek és jegyzetek antikvár árusítása is. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a boltot a bezárás veszélye fenyegeti . Mivel csak kilenc főt alkalmaznak benne azon üzletek listájára került, amelyeket árulni kénytelen a vállalat, javaslatunk, hogy a régóta egyetemünkhöz kötődő bolt megmentését mi is szorgalmazzuk.

4.4 A kiadóhivatal gazdálkodása és társadalmi ellenőrzése

Eddigi tárgyalásainkat úgy folytattuk, hogy feltételeztük a hivatal önálló gazdálkodását. Ez a különböző keretek között valósulhat meg:

1. Az egyetem központi gazdálkodásához szorosan kapcsolódva egy külön témaszámon, vagy alszámlaszámon az aláírók megjelelölésével történhet.

2. Egy önálló Kft. alapításával.

3. A hallgatói egyesülethez szorosan kapcsolódó gazdálkodási formában. Mindhárom megoldás önállóan működőképes rendszer kialakításához vezethet, vannak előnyei-hátrányai. Az első megoldás legnagyobb előnye, hogy az egyetem központi gazdálkodásában meglévő óriási tapasztalatokat megóvja a rendszert mindenfajta szélsőségtől. Hátránya, hogy nem lehet olyan rugalmas, mint egy kisebb egység. Kft alapítás mellett szól a rendszer rugalmassága, és hogy a benne alkalmazottak nem számíthatnak az egyetem létszámába. Hátránya lehet, hogy az egyetem érdekei áttételesen érvényesülnek. A harmadik megoldással rugalmasan működő hallgatói képviseletünket a legalaposabban be tudjuk vonni a közös munkába, ami által növelhető a képviselet valós szakmai cselekvési tere. Legnagyobb hátránya az lehet, hogy csak a hallgatói érdekek megjelenítése is előfordulhat.