Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. február 12., 2. rektori tanácsülés
- a -3.4 Az órarendi kötelező elfoglaltság csökkentése- A gyorsuló fejlődés követése érdekében a műegyetemi képzés meghatározó eleme a hallgató kreatív, önálló munkája. Erre megfelelő időt kell biztosítani, és ezért a kötelező órarendi elfoglaltságot általában heti 20-30 óra között javasoljuk megállapítani. A mai feltételek között az első években, ahol a nyelvórák és a társadalomtudományi tárgyak vannak,a magasabb, a felső évfolyamokon az alacsonyabb óraszám felvétele javasolható.- Azoknál a tantárgyaknál (laboratóriumi, rajztermi, tervezési gyakorlatok), ahol a közös hallgatói munka és annak folyamatos oktatói segítése célszerű, ott az órarendi órákon kívül is biztosítani kell a megfelelő munkafeltételeket és konzultációt. A hallgatók fokozott önálló munkája a műszer és számítógép ellátás magasabb szintre emelését igényli.- Az előadási órák látogatásának ellenőrzése helyett a tananyag elsajátítását a követelmények következetes számonkérésével kell biztosítani. Növelni kell az alapszigorlatok és a zárószigorlatok szerepét. Javasoljuk két vagy három tárgyból alapszigorlat, valamint két kötelező szaktárgyi és egy kötelezően választott (modul) tárgyból a diplomavédéstől (államvizsga) független komplexszigorlat bevezetését a 8. félév körül. 3.5 A tananyag-csoportok egységes tantervi aranya A tervezett arányok a valamennyi félévre összegzett heti óraszámok százalékában értendők, amelyből a tervezett összóraszámok 15 oktatási hétből álló 10 félévben heti 30 (24) óra feltételezésével határozhatók meg.- Előkészítés az általános értelmiségi feladatokra max. 15 H 675 (540) óra- Szakmai törzsanyag kb. 50 2250 (1800) óra- Differenciált szakmai tananyag kb. 25 * 1125 (900) óra- Diplomatervezés, ill. szakdolgozat kb. 10 % 450 (360) óra összesen: 100 h 4500 (3600) óra