Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991

1991. február 12., 2. rektori tanácsülés

4

3.3. A FŐISKOLAI éS AZ EGYETEMI OKTATÁS KAPCSOLATA

A munka jelenlegi szakaszában a Karok által megvalósítandó 2 ütem kialakítását tartom a legidőszerűbb feladatnak.

Az egyes karokon már kialakult 6+4 féléves rendszer és változatainak mérlegelése mellett célszerűnek tartom megvizsgálni a 4+2/3/ féléves üzemmérnöki szint és a 4+6 féléves mérnöki szint megvalósításának lehetőségeit.

Ez esetben a nagyobb induló létszám meghatározó szelekciója a 4, esetleg 5 félév után történhet. A szelekció a mai szigorlatok alapján, vagy az azok továbbfejlesztésével kialakított /esetleg külön alaDfoku bizonyitvánnal igazolt/, több tárgyat átfogó, alapfokú záróvizsga /alapszigorlat/ alapján történik.

Az alapszigorlat eredménye, értékelése alapján dönt a Kar a hallgatók továbbtanulásáról:- elbocsátás'-eredménytelen munka esetén- továbbtanulás üzemmérnöki tagozaton: további 2 v. 3 félévben- továbbtanulás mérnöki tagozaton: további 6 félévben.

N.b.: Az oktatás 5 és 6 félévében a két tagozat hallgatói részben közös tárgyakat hallgatnak, részben eltérő, a különböző szintre felkészítő tananyagot tanulnak.

3.4. AZ ÓRARENDI KÖTELEZŐ ELFOGLALTSÁG CSÖKKENTÉSE

A hallgató kreativ, önálló munkájára fordítható ideje növelésének alapvető feltétele a heti kötelező óraszámok csökkentése.

A testnevelés és nyelvi órákon kivül általában heti 20-30 óra kötelező órarendi órát terveztünk és ezt ma is célszerűnek tartom.

Az oktatási idő hatékony kihasználása érdekében ismét át kell gondolni az adott órarendben rögzített oktatási idő célszerű felhasználását.

Az uj feltételeknek megfelelően tárgyanként meg kell vizsgálni- az előadási és gyakorlati órák arányát;- a kis és nagy csoportos foglalkozások megoszlását;- a hallgatók órarenden kívüli önálló munkáját.

Több tárgyat, egyes évfolyamok munkáját érintő módszerként ja-