Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990

1989. december 11., 4. rektori tanácsülés

2 A gazdasági ügyintézés korszerűsítésének, gépesítésének helyzete. pontossággal megfogalmazott változtatást tartalmazott, amely a bevezetés idősza­kában jelentős többletmunkát okozott. Az intézményi vagyon, valamint a pénzügyi elszámoltatás /egyetemi beszámolók/ alapjául szolgáló könyvviteli elszámolások szabályait 1982-től 17 alkalommal vál­toztatta meg a Pénzügyminisztérium. A jogszabályi változások függvényében, továbbá a belső korszerűsítési és adatszol­gáltatási igényekre való tekintettel egyetemi szabályzatainkat és információs rend­szerünket is minden esetben át kellett alakítani .Példaként itt csak utalni kell az utóbbi időben permanenssé váló Belső Utasítás módosításokra. A vizsgált időszakban számottevő új feladatok jelentekmeg. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: • állami megbízásos kutatások; dolláros képzés; önköltséges okatási formák: szakmérnök képzés, felvételi előkészítő, oktatói nyelvtanfolyamok, HM célképzés; rendezvények szervezése; kollégiumok hasznosítása; egyetemi, minisztériumi lakásalap kezelése; külföldi munkavállalások társadalombiztosítási ügyintézése; GYED, GYES bevezetése; MTA ösztöndíjasokkal kapcsolatos munkaügyi feladatok; akadémikusi bérek elkülönített számfejtése, elszámolása; a decentralizált gazdálkodásból eredő tagolt nyilvántartások vezetése; stb. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetése csak tetézte a korábbi változtatásokat, hiszen az egyéni adóelszámolás teljesen új ügyviteli és infor­mációs rendszerét kellett kidolgozni, nem beszélve a bruttósítással járó ad hoc felada­tokról. Az adórendszer módosítása egyes területeken duplájára növelte az admi­nisztratív feladatokat, amely időszakonkként a felmerülő bizonytalanságok miatt /pl. szakértői adókedvezmény/ szinte elviselhetetlenné tette az ügyintézőkre nehe­zedő terheket. A Pénzügyminisztérium illetve a Művelődési Minisztérium és az Egyetem vezetésé­vel közös platformon álló szakmai érdekvédelmi testületek vitája, a kötélhúzás kime­netelének bizonytalansága, ugyanakkor az adóelszámolási határidők módosíthatat­­lansága a végsőkig élezte a végrehajtással megbízott személyek konfliktus helyze­tét. Az egyetemi dolgozók érdekeinek védelme a kedvezmények maximális érvényesí­tésére késztette őket, amellyel a jogszabályok betartásában való személyes felelős­ségük került konfliktusba. Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1989. dec. 18-i ülésére

Next

/
Thumbnails
Contents