Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990

1989. december 11., 4. rektori tanácsülés

2

A gazdasági ügyintézés korszerűsítésének,

gépesítésének helyzete.

pontossággal megfogalmazott változtatást tartalmazott, amely a bevezetés időszakában jelentős többletmunkát okozott.

Az intézményi vagyon, valamint a pénzügyi elszámoltatás /egyetemi beszámolók/ alapjául szolgáló könyvviteli elszámolások szabályait 1982-től 17 alkalommal változtatta meg a Pénzügyminisztérium.

A jogszabályi változások függvényében, továbbá a belső korszerűsítési és adatszolgáltatási igényekre való tekintettel egyetemi szabályzatainkat és információs rendszerünket is minden esetben át kellett alakítani .Példaként itt csak utalni kell az utóbbi időben permanenssé váló Belső Utasítás módosításokra.

A vizsgált időszakban számottevő új feladatok jelentekmeg. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:

• állami megbízásos kutatások; dolláros képzés; önköltséges okatási formák: szakmérnök képzés, felvételi előkészítő, oktatói nyelvtanfolyamok,

HM célképzés;

rendezvények szervezése;

kollégiumok hasznosítása;

egyetemi, minisztériumi lakásalap kezelése;

külföldi munkavállalások társadalombiztosítási ügyintézése;

GYED, GYES bevezetése;

MTA ösztöndíjasokkal kapcsolatos munkaügyi feladatok; akadémikusi bérek elkülönített számfejtése, elszámolása; a decentralizált gazdálkodásból eredő tagolt nyilvántartások vezetése; stb.

Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetése csak tetézte a korábbi változtatásokat, hiszen az egyéni adóelszámolás teljesen új ügyviteli és információs rendszerét kellett kidolgozni, nem beszélve a bruttósítással járó ad hoc feladatokról. Az adórendszer módosítása egyes területeken duplájára növelte az adminisztratív feladatokat, amely időszakonkként a felmerülő bizonytalanságok miatt /pl. szakértői adókedvezmény/ szinte elviselhetetlenné tette az ügyintézőkre nehezedő terheket.

A Pénzügyminisztérium illetve a Művelődési Minisztérium és az Egyetem vezetésével közös platformon álló szakmai érdekvédelmi testületek vitája, a kötélhúzás kimenetelének bizonytalansága, ugyanakkor az adóelszámolási határidők módosíthatatlansága a végsőkig élezte a végrehajtással megbízott személyek konfliktus helyzetét. Az egyetemi dolgozók érdekeinek védelme a kedvezmények maximális érvényesítésére késztette őket, amellyel a jogszabályok betartásában való személyes felelősségük került konfliktusba.

Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1989. dec. 18-i ülésére