Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990

1989. december 11., 4. rektori tanácsülés

4

száma igen kevés, és a példák kis hallgatói létszámokat (ágazatok, tanulókörök) érintenek.

3. Képzési cél, tantervi struktúra és diploma'-ekvivalencia

A törzsoktatás és idegen nyelvű oktatás egyetlen teljes képzést kitűző formája, az ANK kapcsolódásának fokozása szempontjából, mélyrehatóan és sokoldalúan meg kell vizsgálni azt, hogy indokolt-e a kétféle tantervi struktúra fenntartása.

Az ANK tantervi struktúrája kétfokozatú: 4 év (undergraduate) után B.Sc., további két év (graduate) után M.Sc. mérnöki fokozathoz vezet. Egy struktúra alkalmazásának főbb indokai:- a fizetőképes hallgatók döntő többsége angolszász oktatási struktúrával rendelkező országokból jön- a világ mérnökkibocsájtásának mintegy 75-804-a (angolszász országok, Kína, India, Csendes-óceáni medence országai, Délamerika, volt angol befolyási övezetek) kétfokozatban képző egyetemekről származik,- a kétfokozatú rendszer megkönnyíti a hallgatók keresztmozgását a BME és az előző pontban emlitett egyetemek között (ezt a gyakorlat igazolta)- lehetőség van arra, hogy M.Sc. képzésre csak a B.Sc.-t kielégitő szinttel elvégzetteket vegyünk fel, s ezáltal a törzsoktatás oklevelének megfeleltetett M.Sc. fokozat színvonalát kezdettől fogva magasan tarthassuk.

Az ANK tantervének operativ jellegzetessége, hogy az első év első féléve az óraszám nagy részében minden karra közös (Erre azért van elsősorban szükség, hogy a felvételi vizsga szerepét játszó minősitő vizsga ("placement test") hatékonyan legyen megszervezhető, a hallgatók megismerjék