Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1989. június 5., 10.rektori tanácsülés

- 3 -jezése, a hallgatói jogviszony megszűnése után a diák kapna a tanulmányi eredményeit megfelelő formában tartalmazó igazolást.

Ugyanakkor számos egyéb feladat is megkérdőjelezhető.

Pl. mi indokolja, hogy a hallgatókról "személyi" anyagot /pl.felvételi anyagát/ tároljunk, minősítést készítsünk?

Az oktatással kapcsolatos igazgatási teendők egyrésze a tanulmányi és vizsgaszabályzathoz kapcsolódik. Vajon indokolt-e a hallgató tanulmányi ügyeiről bizottságokban dönteni, ismétlő vizsgajegyeket osztogatni?

Nem lehetne "lélektelen" automatizmusokra bizni a szorgalmi időszak lezárását, a vizsgaügyeket, beiratkozási feltételeket? Lehet, hogy egy ilyen eljárás jobban szolgálná az "életre" nevelést.

Az Egyetem életében "jelentős" akció a felvételi vizsga. Merünk lépni a szóbeli vizsga legalább részbeni, az országos Írásbeli érettségi vizsga után pedig ahol lehet, a felvételi vizsga teljes eltörlése irányában?

1.4 A hallgatói "ügyintézés" része a diákszociális ügyekkel való foglalkozás, amely "aktiv" hallgatói részvétellel, állami ügyintézéssel folyik.

Kétségtelen közéleti szereplési lehetőség nem kis számú hallgatónak ez a tevékenység /bár jó esetben arra példa, hogyan lehet valamit formális demokrácián keresztülvinni/. Vajon ezen bonyolult rendszer alkalmazása után kevesebb a hiba, az "igénytelenség", mintha automatizmusok érvényesülnének? /Kivéve a rendkívüli segélyezést igénylő eseteket./

Miért egyetemi feladat az ebédjegyekkel való törődés?

1.5 A tanári kar tudományos, szakmai tevékenységéhez is kötődik ügyintézői feladat. A különböző pályázatok "kezelése" nem lehetne egyszerűbb?

Az ipari kapcsolatokra vonatkozó Belső Utasítás sok hatáskört a helyére tett, de bizonyos központi feladatok nem kerülhetők el.