Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1989. május 15., 9. rektori tanácsülés
25. Az egyes intézményekben a képzési költségek jelentősen eltérnek a különböző egyetemeken, főiskolákon jelentős mértékben szórnak. Tartalmi kimunkálást kíván, hogy az egyes normatívák milyen területen és milyen érvényességgel használhatók. A képzés egy főre vetített költsége kizárólag költségmutató, a ráfordításokat tükrözi és nem jellemzi az eredményt,, a végzett hallgatók képzettségi szintjét, a munkavégzésre való alkalmasságát. Itt kell megjegyezni, hogy a specializáció, illetve diverzifikáció szintén alapvető meghatározó költségtényezője a képzésnek. Legolcsóbban egyféle, azonos feladatokra alkalmas szakembert lehet képezni. Amennyiben az eredményeket nem tekintjük, úgy a racionalizálás egyetlen módszere a költségek csökkentése, ami a képzettség színvonalának, a minőség csökkentésének irányába hathat. Ezért a racionális gazdálkodás mindenképpen megköveteli az eredmények mérésének kimunkálását is. A Budapesti Műszaki Egyetem konkrét, de a műszaki felsőoktatásra általánosítható problémái, a_ rekonstrukció szükségessége A Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztési feladatainak megfogalmazása érdekében áttekintettük az egyetem elmúlt tíz évének (1978-1987-ig) fejlődését, költségvetési és fejlesztési forrásait. 1988-as év adatai külön elemzést igényelnek az abban az évben bevezetett ÁFA és SZJA miatt, így erre most nem térünk ki.
