Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1989. május 15., 9. rektori tanácsülés

3

6. A legkörültekintőbb elemzésen alapuló, az érintettek általános szimpátiájával találkozó széleskörű konszenzussal kimunkált célok (pl.: MSZMP 1981. február 3-i határozata a felsőoktatásról) megvalósulását is megakadályozta, hogy a határozatok nem reális, nem a valóságos helyzetre vonatkozó döntések voltak.

Az elvi döntések (határozatok, állásfoglalások) anyagi.feltételeinek a biztosítására - legalábbis az elmúlt évtizedben - általában nem került sor, ezért azok ebből a szempontból is kudarcra voltak kárhoztatva.

A fejlesztés lehetőségei, korlátái, feladatai

7. A felsőoktatás fejlesztése csak a társadalom egészével, a kultúrával, a gazdasággal, a műszaki fejlesztéssel összehangoltan, együtt valósulhat meg. Az ezzel ellentétes cél nemcsak utópia, hanem káros is. Káros, mert kudarcokat szül, más célra jól hasznosítható energiákat (eszközöket) emészt fel. Ezt nem figyelembe véve, nem fel- (be)ismerve elhatározhatunk reformokat, fejlesztési programokat, tanterv-, tananyagkorszerűsítéseket, racionalizálhatjuk az intézményhálózatot, korszerűsíthetjük a szervezetet és az irányítást, illetve kitűzhetjük ezt célul, lényegesen semmi sem fog megváltozni .

8. A felsőoktatás fejlesztési célok szempontjából a továbbtanulási szándékokat körültekintően kell mérlegelni.

Az értelmiségi pályák presztízsének jelentős növekedését és a középiskolai rendszer struktúrájának gyökeres megváltoztatását is célul kell kitűznünk ahhoz, hogy - megfelelő felkészültségű jelentkezőkből - lényegesen növelhessük a beiskolázásra kerülő hallgatók létszámát.