Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1988. november 14., 3. rektori tanácsülés
csők velük tartjuk lehetségesnek hatékony fellépésünket a helyzet fenntartáséban érdekelt erőkkel szénben. I Az anyagi és szervezeti reform 1. A felsőoktatás a jelenlegi gazdasági helyzotbon is kapjon elegendő pénzt ahhoz, hogy biztosítottak legyonok az igényes 9zaknai munka feltételei. Hz a következőket Jolonti:- legyonok nog az oktatás oleml tárgyi, infrastrukturólls feltétoloi;- az oktatói státuszok legyenek mobilak, a fizotéo toljocitnény szerint diffcronciálédjon és legyen lényegesen nagyobb a mostaninál;- egy olyan tandij-öoztöndij rendszerre van szükség, anely egyrészt biztosítja az csélyegyanlőségot, násrészt egy cecasszintü tanulmányi erednény olérésévol az ösztöndíj eléri a társadalmi létminimumot. Nem igaz, hogy nincs e célra mozgósítható pénz vagy hogy más, szintén nehéz helyzetű társadalmi csoportoktól kellene elvonni ezt: felhasználható összeget látunk az értelmetlen nagyberuházások, a meddő ipari támogatások és az apparátusok /pórt, KISZ, állami/, a fegyveres erők és testületek finanszírozásában. Ebben érvényes kormányzati pregranokra, f'.SZHP KB és KISZ KB határozatokra'is hivatkozhatunk. De nőm egyszerűen csak több pénzro van szükség, hanem az oktatás, felsőoktatás támogatásának egész rendszorét kell átalakítani az alábbiak alapján: fjem államosított, hanem társadalmasitott oktatást akarunk. Ez azt jclontl, hogy az anyagi alapot a felsőoktatásnak az országgyűlés határozza meg, a következő módon: Az intézményi tanácsok felmérik az oktatás holyi anyagi szükségletűit. Ezeket az igényeket egy felsőoktatási tanács /FT/ öszszogzi, vizsgálja felül. A tanácsban részt vesznek az Országos Folsőoktatósi Szövetség oktatói és hallgatói tagozata, az intézmények, a különböző felsőoktatásban működő szakszervezetek, a rektori és főigazgatói kollégium, az MTA és az MM képviselői.