Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1987. június 15., 8. rektori tanácsülés
A Hamilton csoporthatások és ezek momentum leképezéseinek vizsgálata is tovább folyt és a Maraden-Weinstein redukció általánosításával kapcsolatban sikerült újabb eredményekre jutni. Meghatározták még a háromdimenziós euklideszi térbe beágyazott felület parabolikus pontjában a felület viselkedését. A diszkrét geometria területén foglalkoztak a hiperbolikus sik adott hiperciklus tartományán elhelyezkedő körrendszerek sűrűségének vizsgálatával. Kimutatták, hogy ha az 1 távolságú hiperciklus tartomány gr r S 1 sugaru kongruens gömbökkel való elhelyezésének a sűrűsége ~ -Vn nel nem nagyobb. Vizsgálták továbbá az n-dimenziós rácsok extremális bázisait és minimális vektorait. Ezek algoritmikus meghatározásában születtek uj eredmények. A komputer geometria területén általános poliéder adatstruktúrák tervezésével foglalkoztak. Algoritmusokat dolgoztak ki poliéderek konvex részekre való felbontására a keletkező komponensek számának minimalizálásával. A szükséges lépésszámra becsléseket adtak. Gépgyártástechnológia Tsz Személyi számitógép alkalmazása a számitógéppel segitett gépészeti tervezésben /Тк/ Elvégezték a szerszámgép illesztőhajtómű tervezését C-64 mikrogépen. A program a főorsón igényelt teljesitmény-nyomaték viszonyokból - az un. terhelhetőségi diagramból - kiindulva fokozatnélküli hajtómű választás után automatikusan meghatározza a szükséges illesztőhajtómü kinematikáját - fordulatszámábráját. Három optimumkritérium alapján felajánlja a legjobb megoldásokat. Ezután interaktiv módon megrajzolható a hajtómű léptékhelyes vázlata és az erőfolyam ábra. A következő lépés az illesztő hajtómű belső erőjátékának - nyomatékok, reakcióerők - meghatározása és a tengelyek szilárdsági ellenőrzése . Végül - a Gépszerkezettani Intézetben kifejlesztett - hajtómű torziós sajátfrekvenciáit meghatározó program csatlakozik a tervezőrendszerhez . A programrendszert a nappali tagozatos gépipari technológus és gépszerkesztő hallgatók már eredményesen használták. Esztergáló cellát és a kiszolgáló robotot szimuláló programot készítettek. A program olynódon került kibővítésre, hogy a két esztergát kiszolgáló robot a robottechnikában szokásos módokon - teach-in, play-back - programozható, ill. vezérelhető. A programot a kísérleti képzésben a "Robotszerkezetek és kezek" c. tárgy oktatásában alkalmazták. Z — 1 virtuális fogú lefejtő fogvéső szerszám tervezése /Тк/ A lefejtő elvű fogaskerékmegmunkálás matematikai alapelveinek finomítása eredményeként adott, tetszőleges fogazatprofilhoz összeállították a lefejtő szerszámprofil előállithatóságának matematikai • feltételrendszerét, amelynek során — kidolgozták a szerszámprofilt szolgáltató algoritmust, — kidolgozták a megtervezett szerszám működésének számítógépi grafikus szimulációs rendszerét, — elkészítették a szerszám gyártását biztositó technológiát és — a fogaskerék gyártásának technológiáját, gyakorlatilag használható formában, a Tanszék fellelhető eszközök felhasználásával. A tervező elsődlegesen C-64, ill. IBM PC számitógépekre készültek el. A szerszám gyártásához K0N-250 CNC vezérlésű optikai szerszámköszörű, a fogazáshoz TOS fogvésőgépet használtak.
