Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1987. június 15., 8. rektori tanácsülés
kristályosodás a porozitás jelentős növekedését és ezzel egyidejűleg a szilárdság igen nagy csökkenését eredményezi. Az átalakulás az emlitett tényezők függvényében - hosszabb-rövidebb idő alatt - törvényszerűen következik be. Elvileg fennáll annak a lehetősége is, hogy a hexagonális rendszerből a szabályos rendszerbe átalakult alumináthidrátok még tovább bomlanak, amely esetben a rendszer végső termékei a geológiai értelemben is stabilis hidrogillit, a CaCO, és a viz. A porozitásváltozás alapján lehetőség adódik az aluminátcement-betonok jövőbeni viselkedésére is, viszonylag elfogadható pontosságú becslést adni. Annak ellenére, hogy a szerkezet átalakulása és felbomlás után is jelentős szilárdsága marad a betonnak, az aluminátcementek építőipari felhasználása nem megengedhető. További vizsgálat tárgyát képezi, hogy a hidráttermékek átalakulása után milyen tényezőknek köszönhető, hogy a szilárdság egy része mégis megmarad. Betonszilárditás a hidratáclóhő felhasználásával /lm/ Megbízók: ÉVM 7. Célprogram Bizottság, CEMÜ, Beton- és Vasbetonipari Müvek, Szolnokmegyei ÁÉV Az ÉVM anyag- és energiatakarékossági célprogramján belül azt vizsgálták, hogy a hidratációhő révén mit lehet energiában megtakarítani. Hőátadásos vizsgálati módszert dolgoztak ki. Vizsgálták a hidratációhőt befolyásoló tényezőket /ásványi összetétel, őrlési finomság, adalékszer, kezdeti hőmérséklet/. Meghatározták a hazai cementek hidratációhőjét és szilárdulását különböző hőmérsékleten. Kimutatták a várható energiamegtakaritást. Félüzemi kísérleteket végeztek a BVM Alsőzsolcai Gyárában és a Szolnokmegyei ÁÉV-nél. Külön foglalkoztak a cement utánőrlésével előállított 550 pc-tel. Megfelelő összetétel esetén 1 napos korban -20 °C hőmérsékleten eléri a betonszilárdság a 40-50%-os hatásfokot, a gőzölés elhagyható. Ha a hidratációhőt nem hagyják eltávozni /szigetelés/^ akkor ez a hatásfok nő. Végül 550 pc használata esetén elég a 60 üC-os gőzölés. Javaslattétel a tégla és tetőcserép gyártmányok minősítéséhez és minőségének tanúsításához szükséges vizsgálati gyakoriságra /lm/ Megbizó: Tégla- és Cserépipari Tröszt A kutatás célja a kerámiagyártmányok optimális vizsgálati gyakoriságának meghatározása. A kutatást mikroszámitógép alkalmazásával végezték, a folyamatos gyártás statisztikai paramétereinek feldolgozása, szimulációja, a mintavétele és minősítése, számitógépes modellezése és a termelés, ill. a minták paramétereinek összehasonlítása utján. A kutatás fényt deritett az érvényes minősítési rendszer fogyaté* kosságaira, javaslatot tettek azok megszüntetésére, ill. arra, mit tegyenek a gyártók a minőség javitása érdekében. Magasépitési Tsz Uj rendszerű speciális rendeltetésű belső ajtókkal szemben_támasztott követelmények meghatározasa tárgyú kutatási-fejlesztesi—tanulmány /Ат/ Megbizó: ÉVM Fejlesztési Főosztálya A megbizás eredményeként elkészült a "Speciális belső ajtókkal szem-15
