Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1986. november 24., 3. rektori tanácsülés
költségőt is megtérítik. Van példa arra is, hogy a szakmérnökképzésben résztvevő hallgató minden felmerülő költségét fedezi a munkaadó. Az Építészmérnöki és Közlekedésmérnöki Karok véleménye szerint a vállalatok költségviselésének arányai időben csökkenő tendenciát mutatnak, miután a vállalatok rövidtávú érdekeltségi rendszere, szemlélete egyre jobban ellentétbe keiül a költségek szervezett átvállalásával. A kialakult gyakorlat szerint a vállalatok a továbbképzéssel kapcsolatos költségtérítést valamilyen feltételhez kötik. Ennek leggyakoribb formája a szakmérnöki oklevél megszerzését követő két éves kötelező munkaviszony fenntartása a költségviselő munkaadónál. A tandíjakkal kapcsolatos vizsgálódás során figyelraot érdemel az a körülmény is, hogy a képzés költségeinek a tandíj csak kis hányadát jelenti. A költségek nagy tétele a tanulmányi idő alatti, mintegy száz munkanapra eső kereset-kiesés. így azoknak a hallgatóknak, akik a vállalati szerződésben foglaltakat nem tudják vállalni, vagy munkaadójuk más okból a képzés költségeit nőm téríti meg, önerőből a tanfolyami továbbképzésben való részvételről általában le kell mondaniuk. A felvételre alkalmas pályázókat az induló tanfolyamokra a karok felvették. Kivételt képoz a Villamosmérnöki Kar, ahol egyes szakokon (pl. Számítástechnika) a létszám kötött. A teremellátottságot két kar kifogásolta: a Gépészmérnöki Kar szerint évről-évro rosszabb a holyzotük és amennyiben nem történik javulás, gondjuk lesz a szakok indításával. Az Építőmérnöki Kar egyik tanfolyamán pedig az okozott gondot, hogy 30 fős rajzteremben kellett a kk fős tanfolyamot indítani.
