Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. április 21., 5. rektori tanácsülés
2 tálános értékelést lehessen adni. A megelőzőnél kétségtelenül nehezebb, töményebb első két félév után beiktatott oktatásnélküli üzemi félév - az adott feltételekkel, tehát azzal, hogy a félév során a hallgatók a matematika és mechanika szigorlatukat letehetik - úgy tűnik bevált. Az első e tanterv szerint tanuló hallgatók /36 fő/ mintegy 25 %-a morzsolódott le, mintegy 20 %-a ért el jó átlagot. . A nappali tagozat egységes alapképzési törekvésének megfelelően a kiegészítő képzés is az egységes mechanika képzést vette tervbe. Ennek tantervi megvalósitása azonban a földmérőmérnöki szak esetében, a Mechanika oktatóinak minden igyekezete ellenére sem vált be. A mechanikai előképzettség nélküli föld mérőmérnök szakos hallgatók különválasztott oktatását és valószinüleg ezzel együtt a megkívánt tananyag mérséklését sem tudja elkerülni a kar. A kötelező konferencia-óraszám megnövekedése miatt szükségessé vált 3x5 napos konferencia beosztást a korábbi 4x3 napos helyett a hallgatók többsége kedvezően fogadta. Kedvezőtlen hatású azonban a kötelező félévi vizsgaszám növekedése, különösen a hallgatók tanulmányi szabadságának időtartamával összevet ve. A Kar korábbi gyakorlata szerint két féléves kiegészítő képzés után a hallgatók a 12 féléves levelező oktatásba kapcsolódtak be és összesen 8 félév lehallgatásával szerezhettek mérnöki oklevelet. Az uj kari 7 féléves és a 12 féléves tantervek ugyan hasonlítanak egymásra /elsősorban az utolsó 3 aktiv félév, a 9. 10. és 11. félév tantervei/, azonban a kétfajta képzés összevonását jelenleg nem teszik lehetővé; igy pl. a nappali tantervben 5., 6., 7., 8. félévben szereplő négyféléves Tartók
