Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. április 7., 4. rektori tanácsülés
56 ilyen kérdések megalapozását adják. Oktatóink kritikus szemmel figyelik egyes rétegek vagyoni helyzetét. A válaszadók közel 80 %-a hazánkban jelentős va gyoni különbséget érez, ugyanakkor ezzel együtt 70 %-a az oktatóknak azt is látja, hogy a másik oldalon jelentős a szegény rétegek aránya. Oktatóink 50 %-a e vagyoni különbségeket nem tartja összeegyeztethetőnek a szocializmussal és itt változtatást vár. Gazdasági fejlődésünket illetően az oktatók nagy hányada pesszimista és inkább a tovább romlást tudja elképzelni, mint a javulást. A szocialista országokkal való kapcsolataink esetében is a többség - közel 90 %-a - azt vallja, hogy a KGST számunkra egyenlő arányban jelent előnyöket és hátrányokat. A válaszok jelentős része elutasitja azt, hogy Magyarország szocialista országokkal való kapcsolata az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján éli, de azt is elutasitják, hogy a kapcsolatok kimondottan hátrányokkal járnak. Az- oktatásban a modern technika illusztrálására az esetek döntő többségében nyugati példálcat hoznak oktatóink. A hallgatók jobban biznak a szocialista ors-zágok - és ^zen belül a hazai - fejlesztési eredményekben, mint a tanáraik. Az ország műszaki fejlesztésének meggyorsítása szempontjából 49 %-a az oktatóknak úgy vélekedik hogy hazai, szocialista és tőkés országokból származó eredményeket kell együttesen felhasználni. Oktatóink figyelemmel kisérik a gazdasági jellegű intézkedéseket, mérlegelik azok negativ és pozitív hatásait. A többség helyesli az uj vállalkozási formák kialakítását, a vállalatok önállóságának növekedését. Oktatóink többsége véleménye szerint a bérek egyáltalán nem tükrözik a reális munkateljesítményt, a mainál differenciáltabb bérezési rendszert kellene kialakítani. A mai árak mellett csak az alapfizetésből nem lehetne megélni. A mérnökök, fizetése ma elmarad munkájuk társadalmi-gazdasági fontosságátó és más társadalmi rétegek fizetésétől.
