Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. április 7., 4. rektori tanácsülés
- 43 száméra megoldatni, mely rádöbbentené őket arra, hogy mekkora különbség van az "elvileg rendben van" és a "meg is csinálható* között. Nem mindenki tanul meg nálunk igazón jól dolgozni, sajnos sokak számára a munka szépsége, értéke devalválódott. Javasolják a több gyakorlat bevezetését pl. célszerű lenne az I. évfolyamokon bevezetni a havonta egyszeri üzemlátogatást. Jó gondolat egy "félüzem" szervezése az egyetemen. / Mások javasolják, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban a közgazdaságtan, a nyelv, a szociológia, a kézművesség. Elgondolkodtató javaslat az, mely szerint úgy tudjuk a fő problémát megoldani, ha alapvetően megváltoztatjuk az arányokat. E modell szerint az elméleti oktatás 5 évig az egyetemen folyik, a gyakorlót 2-5 év között a munkahelyen, majd a szakmérnökképzésben a gyakorlati alkalmazás technikai ismeret szerzése. Mások az alapozó képzést szakosítanák /pl. a fejlett ipari országok a 8ü-as évek után 3 évre növelték az alaptárgyi képzés idejét az egyetemeken/, Mindnyájan egyetértettek abban, hogy sokkal több, értelmes, probl' :át felvető gyakorlati feladatot kellene megoldatni, jobban a gyakorlati ismeretek megoldására kellene orientálni a képzést, alapvető hiba, hogy a kettőt elválasztjuk egymástól, pedig az elméleti problémák legtöbbször a gyakorlatban vetődnek fel. A laboratóriumi - gyakorlati órák számát heti 2-3 órára kellene felemelni, ugyanakkor biztositani, hogy ne csak gyakorlati óra, de gyakorlati jegy is szerepeljen, mint értékmérő az indexben. Fontos lenne az oktatók ismeretanyagának az éllandó felfrissítése, az oktatók állandó, оегтапепз képzése, önképzése -