Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
7 Hl- A számítástechnikai oktatás eszközháttere A jelen anyag a számítástechnika ’ oktatásának kérdéseivel ■foglalkozik. Az oktatási kérdéseket azonban nem lehet megítélni az eszközháttér illetve ennek célszerű -fejlesztésének felvázolása nélkül. 1 - A meglev<3 eszközöк:-- Központi egyetemi számítógép (egyelőre R 32) elsősorban az egyetemi információs rendszerek és a tudományos kutatás számára, esetleg az oktatás speciális igényeinek kielégítésére Középszintű (kari, intézeti vagy tanszéki) számítógépek, elsősorban TPA és SZM 4 típusból, főként az oktatás számára. Személyi számítógépek, központi laboratóriumokban vagy tanszékeken elhelyezve, túlnyomórészt 8 bites, nem professzionális géppагкка1, vegyes fe1használási cé11 a1 . 2. Egyetemi számi tógéphasználati igények:-- Az alapképzésben és az alkalmazó tantárgyak nagy részében nagyon sok, vi szonylag кi smérétű, kisbоnyolultságú fe1 adat meqо1dásár a van szükség,' amelyeknek egyrés.ze a jelenlegi gépeken (8 bites PC) is megoldható, jelentős része lő bites PPC-t kíván. (POPersonal Computer-Szérnél уi Számi tógép; PPC-Professi anal Personal С о mp u t e r *® P rof essz ion á 1 is Személyi Számi tágé p)- Az oktatási feladatok egyrésze (főleg felsőbb évfolyamon, TDK, diplomaterv) és a kutatási feladatok nagy része nagyobb perifériális e 11 á t о 11 s á q ú к ö z é p g é p e t i g é n у e 1 .- Az egyetemi ügyvitelt. kiszolgáló információs rendszerek és .jelentős számú kutatási feladat, esetleg néhány speciális oktatási feladat, némely professzionális AMT rendszer nagyteljesítményű gépet i qényel.- A nagy külső adatbankok, esetleg számítógépek igénybevételére, e1sősorban кutatási műnkáкná1, szintén szükség van. A fejlesztés javasolt, irányai A meglevő és ezután beszerzésre kerülő berendezések jobb kihasználása érdekében javasolható, hogy a számítástechnikai berendezések egy részéből hálózat kerüljön kialakításra. A hálózat hi er arch j. kus: alsó, középső és felső szintből áll. Mindegyik szinten lévő gép önállóan is működőképes, de a hálózati adatforgalomba bekapcsolódva a hálózat eszközeivel adatcserét hajthat végre. Az ehhez szükséges szoftver és hardver eszközök megvannak, vagy beszerezhetők. Mindegyik szinten lévő számítógép a szintjének megfelelő perifériarendszert kezel, és ezeket megosztja a hálózaton keresztül.így a közép és felső szinten drága, nagyteljesítményű, csak megfelelő kapacitású géppel kihasználható, különleges kezelést (pl. kiima, karbantartás) igénylő perifériális rendszert is kezelő gépek vannak; í1 yenek például nagykapacitású di sz kék, máqnesszalagok, grafikus perifériák (display, plotter, digitalizáló), speciális vagy nagyteljesítményű nyomtatók (pl. lézernyomtató, stb.). Ezeket a "nehéz" perifériákat a hálózat alsó szintjén levő - és csak "könnyű" perifériákkal felszerelt -személyi számítógépek a hálózaton keresztül érik el. A felső szint biztosíthat kaput az egyetemen kívüli információs rendszerek eléréséhez. Az igényekből és a lehetőségekből az következik , hogy minden szintet folyamatosan, a pénzügyi lehetőségektől függően arányosan, egyenletesen kell fejleszteni . /6G-
