Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1985. november 25., 2. rektori tanácsülés

Mt. 22. § (1) A munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása — a mun.aszerződés — alapján jön létre. Munkaszerződés a kinevezés vagy választás és antak elfogadása is.

(2) A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi lapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megállapodhatnak.

Mt. V. 12. § (1) A munkaszerződésben a személyi alapbért akkor is meg kell hatáozni, ha a dolgozó munkája után járó bér megállapításánál nem a személyi alapbért, lanem más számítási módot vesznek alapul. Ha ilyen esetben a dolgozó személyi lapbérét jogszabály meghatározott összegben írja elő, a munkaszerződésben elégséges rre utalni.

(2) Ha a dolgozó munkakörébe többféle — nem ugyanazon bértétel alá eső — muna elvégzése tartozik, alapbérét annak a tevékenységnek alapulvételével kell megllapítani, amellyel munkaidejének nagyobb részét tölti.

(3) Azokban az esetekben, amikor a munkaviszony létesítése kinevezéssel vagy váisztással történik, a kinevezési okmányban, illetőleg megválasztás esetén az erre onatkozó értesítésben kell meghatározni a dolgozó munkakörét és személyi alapárét.

(4) Ha a munkaszerződés írásba foglalása egyébként nem kötelező, annak megölésekor a dolgozó figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérheti a munkaszerződés 'ásba foglalását. Ha a dolgozó ezt kéri, mindaddig nem köteles munkába állni, amíg z írásba foglalás nem történik meg. Ha a munkát már megkezdte, amennyiben a íunkáltató a munkaszerződést felhívása ellenére három napon belül nem foglalja •ásba, munkaviszonyát azonnali hatállyal is megszüntetheti. Nem alkalmazható ez rendelkezés, ha a munkába lépéstől számítva harminc nap már eltelt.

(5) Jogszabály meghatározott munkakörökben a munkaszerződés érvényességéhez felügyeleti vagy más szerv hozzájárulását kívánhatja meg. Ilyen esetben a munaszerződést írásba kell foglalni, s abban a jóváhagyás előtt munkába lép, munkaiszonya a jóváhagyás megadásának közlésével megszűnik. Ha a dolgozóval a szerödés megkötésétől számított harminc napon belül a felügyeleti szerv jóváhagyásának legtagadását nem közlik, a munkaszerződés érvényessé válik.

Jegyzet: A munkaszerződésről a belkereskedelemben a 4/1980. (IV. 4.) BkM számú rendelet §-a, az egészségügyben az 1/1980. (II. 10.) EüM számú rendelet 4. §-a. a mezőgazdaságban a 1/1980. (V. 8.) MÉM számú rendelet 2. §-a, a művelődési ágazatban az 5/1982. (V. 18.). MM számú indelet 5—7. §-a és a 14/1984. (Vin. 22.) MM számú rendelet 2—3. §-a rendelkezik.

Mt. V. 13. § (1) Ha a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést nem foglalták •ásba, a munkáltató köteles a dolgozót személyi alapbéréből a munkába lépéstől 'ámított három napon belül írásban értesíteni. Az értesítés elmaradása esetén a dolozó munkaviszonyát a 12. § (4) bekezdése szerint azonnali hatállyal megszüntetett.

(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha azt harminc napot meghaladó tarimú határozott időre kötötték. Ennek elmulasztása esetén a munkaviszony határoatlan időre létesül.

(3) A munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a munkáltató a dolgost a munkakörére megállapított teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazza.

. munkaszerződésnek ezt a rendelkezését írásba kell foglalni. Ilyen esetben a munabért a meghatározott részmunkaidő alapulvételével kell megállapítani.

Mt. V. 14. § (1) Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazzák, ezt írásba kell fogilni még ükkor is, ha a munkaszerződés megkötése egyébként szóban megtörtént. Ének -elmulasztása esetén a szerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötése rvénytelen.

(2) A dolgozó alkalmazása írásba foglalás nélkül is változó munkahelyre szól azoon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a dolgozókat rendszerint vál>zó munkahelyen foglalkoztatják (pl. az építőipar, a közlekedés és posta egyes munaköreiben). Ezeket a kollektív szerződés határozza meg. A dolgozót a munkaszerző- és megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell.

Jegyzet: Lásd az MK 5. számú állásfoglalást.

Mt. V. 15. §. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, kivéve, ha jogszaály eltérően rendelkezik. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, a dolgozónak munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell munkába lépnie.

17/1979. (XII. 1.) MüM

10. §. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő fiyelembevételét írja elő, ennél minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell szá9