Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1985. június 26., 5. rektori tanácsülés
24 VI. SZEMÉLYZETI POLITIKA 1. Sajátos körülményeket teremt a személyzeti politika számára az a körülmény, hogy az Egyetemen magas színvonalú /graduális és posztgraduális/ oktató és ezzel párhuzamosan alkotó tudományos műszaki fejlesztő tevékenység folyik . E komplex tevékenység állandóan egészséges próbatétel elé állitja az oktatókat, feltárja és továbbfejleszti az oktatók legkülönbözőbb kvalitásait, fejleszti az ismeretek analizisére-szintézisére, az összefüggések feltárására, újraértékelésére szolgáló készségeit. Az oktatók által végzett feladatok komplexitása, feltéve ha azokat színvonalasán oldják meg, olyan személyiségfejlesztő tevékenység saját maguk irányában is, melyhez ha-’ sonlóra más jellegű munkahelyeken csak ritkán vagy egyálta Ián nem kerülhet sor. Ilyen módon fontos célkitűzésként kell kezelni, hogy az Egyetem alaptevékenységének magas színvonalú ellátása az oktatók köréből mintegy "melléktermékként" nagy számban adjon a társadalom számára olyan magasan kvalifikált szakembereket, akik egy fejlett technikai színvonalon álló társadalomban rendkívül megbecsültek. Szinte semmi mással nem pótolható össztársadalmi kihatású feladata az Egyetemnek, hogy saját hallgatói közül végzésük után minél több arra rátermett tehetséges embert vonjon be tanársegédként az oktatók által végzett komplex személyiségformáló tevékenységbe azzal a határozottan deklarált céllal, hogy ezeknek nagyobbik része szűk ségszerüen elhagyja az Egyetemet, helyet adva az újabb generációnak, egyszersmind az átlagosnál magasabban kvalifikált szakembereket ad a társadalom, az ipar számára. 2. A káderpolitikában is minden vonatkozásban a minőségi szem pontokat kell előtérbe állitani. 3. Az oktatói állomány egyik legfontosabb jellemzője a beosztás, illetve életkor szerinti összetétel. Mivel változatlan összlétszám mellett a természetes mozgás /nyugdija-
