Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1985. június 26., 5. rektori tanácsülés
11 A vizsgák módszerei igazodjanak az eloz5 pontban megfogalmazott oktatásmódszertani elvekhez. Csökkenteni kell a tantárgyak és a vizsgák számát úgy, hogy átfogóbb, integráltabb jellegű tantárgyak jöjjenek létre. Az államvizsga és a szigorlatok tananyagát bizonyos tantárgyak kijelölése helyett önálló tematikával kell meghatározni, amely egy-egy képzési szakasz legfontosabb ismereteit tartalmazza. Az államvizsgát végszigorlatra és diplomatervezésre lehet bontani. 15. Az Egyetemnek önálló tankönyv- és jegyzetkiadási és terjesztési joggal kell rendelkeznie. Meg kell teremteni ennek jogi, technikai, anyagi, szervezeti és személyi feltételeit . Biztosítani kell a hallgatók korszerű jegyzetekkel, oktatá-. si segédletekkel való folyamatos ellátottságát. A kari jegyzetkiadási tervekben szereplő feladatok végrehajtását évenként ellenőrizni kell. 16. A képzés féléves egységei helyett át kell térni az éves egységekre. Ez rugalmasabb tanévbeosztást, jobb tantervkialakitást tesz lehetővé. A tanulmányi átlagot tanévre kell számítani, a leckekönyvben a tanévet kell lezárni, a vizsgákat a következő tanév kezdetéig kell letenni, a félévismétlés helyett évismétlést kell előirni, az ösztöndijat egy évre kell megállapítani. A nyár végén utóvizsgaidőszakot kell biztosítani. A tanév ugyanakkor az oktatásszervezési szempontok figyelembevételével kisebb szakaszokra /szemeszter, trimeszter/ osztható, melyek végén vizsgák, beszámolók stb. tarthatók. A tanév 42 hétből áll, a szünidők együttes időtartama 10 hét. A 42 héten belül kell az oktatást, a vizsgákat, a szakmai gyakorlatokat és minden más kötelező elfoglaltságot megszervezni. A 10 hét szünidőt minden tanévben ki kell adni, és ezt nem terhelheti semmiféle kötelező elfoglaltság. A tanév időbeosztását az Egyetemnek központilag kell szabályoznia. Ettől indokolt esetben a karok eltérhetnek. A fel-
