Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1985. június 26., 5. rektori tanácsülés
5 11. A GRADUÁLIS KÉPZÉS 1. A BME az uj műszaki értelmiség képzéséért, neveléséért felelős intézmény, ahol a szakmai képzésen túlmenően a tágan értelmezett értelmiségi funkciókra is fel kell készíteni a hallgatókat. Az egyes kibocsátási célok általában nemcsak valamely ipari ágazathoz, hanem általános társadalmi igényekhez is kapcsolódnak /ami elismeri azt a gyakorlatot, hogy a végzett mérnökök kisebb-nagyobb része nem szükségszerűen az ipar, de még nem is az anyagi termelés területén fog tevékenykedni/. Mindazonáltal a képzési folyamat megtervezésének elsődleges rendező elve a magasszinvonalu műszaki alkotások létrehozására való felkészítés /beleértve a tudományos kutatást, műszaki fejlesztést, a technológia megtervezését és a gyártás, épités irányítását/. E felkészítésnek fontos eleme a műszaki alkotások nem műszaki feltételeinek ismerete is. Olyan mérnököket kell képezni, akik képesek társadalmi, gazdasági rendszerekben gondolkodni és dolgozni, rendelkeznek a kreativitás, az önképzés, a specializálódás képességeivel, idegen nyelven beszélnek, müveitek és alkalmasak vezetői, közéleti feladatok ellátására. E cél elérésében meghatározó szerepe van a képzési folyamat tartalmának, módszereinek, az oktatók és hallgatók kapcsolatának, valamint az egyetemi közéletnek. 2. Az ismeretanyag gyors bővülése, egyes területeken gyors elavulása miatt a képzés készségfejlesztő funkciója egyenrangú az ismeretátadással. A képzési folyamatban a hallgatóknak el kell sajátítaniuk az alapvető természettudományi, társadalomtudományi és szakmai ismereteket, valamint ki kell fejleszteniük magukban az önképzés, a probléma felismerés és megoldás, az alkalmazás, a specializálódás készségét. A képzés egész folyamatában biztosítani kell az alaptudományi, az alkalmazott tudományi és a gyakorlati ismeretek oktatásának összhangját.
