Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1984. március 26., 4. rektori tanácsülés
- 14 -Talán nem merész a javaslat: a régi, vagy ezután kialakuló megtakarít ások egészét hagyjuk meg az intézeteknél, továbbá egy bizonyos létszám /pl. 50 fő/ fölötti önálló tanszékeknél és egységeknél, egy kiválasztott létszám /pl. 30 fő/ alatt fele-fele részben legyen a tanszéké és a karéj 30 és 50 fő közötti létszámnál a dékán állapítsa meg az osztozkodás módját, /60-8052 illesse meg a tanszéket/, biztosítva a tanszék "fellebbezési" lehetőségét. Mint mindennek, e megoldásnak is ára van, de ez az ár talán alacsonyabb, mint a többié lenne. Elvi szempontból is figyelmet érdemel egyébként, hogy még mindig túl sok résza.ktusbon kívánunk centralizáltan dönteni. Ugyanokkor sok érv szól a mellett, hogy egy ilyen mechanizmus bevezetése előtt viszonylag gyox-san ki kell küszöbölni a munkaerő-ellátottságban meglévő kirivó különbségeket, nehogy mi is a bázis-3zemlélet kárvallotja.i legyünk. Az elosztható javak volumenét növelhetnénk úgy is» ha, félretennénk az önként magunkra vállolt erkölcsi pia,font a KK. jövedelmek szabályozásában. Nem is az a lényeges, hogy az Ö33zeg fölött már eljárt az idő /a, professzoroknál a bér uj fel3Ő határával számolva e plafon szerint 7,3 havi fizetésnek felelne meg a KK-ból nyerhető személyes évi jövedelem/. A döntő itt a.z, hogy a.z erkölcsi plafon fenntartása a legtöbb "huzó ember" aktivitását rövid időn belül kioldja., és ennek következtében igen sok kolléga, esik el a kisebb KK. lehetőségétől is. Egy másik döntő mozzanat; a nemrégiben született adóügyi rendelkezések is jórészt feleslegessé teszik az erkölcsi plafon fenntartását. Kétségtelen, hogy azok a meggondolások, amelyek o. limit rögzítéséhez vezettek, ma is időszerűek. /Lehet, hogy egyes kedvező, helyzetben lévők, ha. többet kereshetnek, kevésbé teritik a munkát; csak a valóban jó vezetői tevékenység tudja átvenni a limit funkcióját; a főmunka, és o,z adott időalap mellett a kereset egy bizonyos szint felett már irreális stb./
