Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1984. március 26., 4. rektori tanácsülés
2 /2.az. melléklet/ látható, hogy az egyetemi oktatói- kutatói reálbérek és reálkeresetek alakulása annyira kedvezőtlenné vált, hogy a globális adatok tekintetében már nemcsak az 1977-63 Ő3zi bérrendezés által biztosított növekményt vitték el az évek. Félő, hogy az oktatók és kutatók rövidesen már nemcsak reálbérekben, hanem reálkeresetekben is az 1970-es bérrendezés előtti szintre jutnak vissza. /Az itt említettnél hosszabb időszak vizsgálatát nem tartanánk célszerűnek, korunkban 10-15 év az az idősáv, amin belül a reálbérek vagy reáljövedelmek alakulásában feszes összehasonlitás még lehetséges./ Meg kell jegyeznünk, hogy a megtorpanás, vagy visszaesés objektív tényét és személyes érzékelhetősógét befolyásolja egy olyan tényező, amelyről adatok sem összegyetemi, sem kari szinten nem állnak rendelkezésre. Konkrétan az előléptetésekről, átsorolásokról, az átstrukturálódásról van szó, ami különösen az oktatóknál érdemelne figyelmet. A mai docensek nem csekély hánya.da ugyanis 5-Ю évvel ezelőtt adjunktus volt, stb, de az át strukturálódás jelenleg számszerűen nem megfogható. Világos, hogy ez kedvező években még pozitivabbá teszi a képet az átfogó statisztika, adatainál, és még igen kedvezőtlen évben is mérsékli egy nem jelentéktelen kör személyes reálbérének csökkenését. Ugyancsak kedvező irányban módosítja az adatokat, hogy a.z ala.pvetően pénzügyi funkciójú egyetemi statisztikák nem tükrözik pontosan a bennünket elsősorban érdeklő főállású oktatók és dolgozók bér és jövedelem adata.it, mivel a táblázatokban minden kifizetett bér szerepel /a. félállásosoké, részfoglalkozásunké, stb. is/. Nagyon valószínű, hogy a főállásúak bér és jövedelem növekedése meghaladja a. nem főállasuakét. Szintén javítja a főállásúak helyzetét a.z egyetemi szociális kia.dások növekvő volumene is, ami mindenekelőtt az egyetemi KK bevételeknek köszönhető.
