Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984

1983. február 14., 5. rektori tanácsülés

1.0 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.1 Az ABFL alapításának előzményei

Az 1970-es évek első felében, miután már több éve az Amerikai Egyesült Államokban, illetve az NSzK-ban /és ezt megelőzően Indiában/ koherens - elsősorban nem-ionizálé - sugarak /ultrahang, lézer, mikrohullám, stb./ úgynevezett "bio-engineering" területen való alkalmazhatóságának nemcsak kutatásával, hanem ilyen jellegű kutatóhelyek szervezésével is foglalkoztam, azzal a javaslattal fordultam az illetékes magyar hatóságokhoz, hogy létesüljön Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem adottságaira épülő olyan központi kutatóhely, amelynek fő feladata a koherens sugaraknak- orvosi-biológiai,- környezetvédelmi és- energiagazdálkodási

területen való alkalmazhatóságának kutatása, beleértve bizonyos szintű alapkutatást is, valamint az ilyen jellegű kutatások megkívánta célmüszerek kifejlesztése, szem előtt tartva, hogy a kutatási eredmények sokszor nem csupán e három terület egyikén, hanem más müszaki-üzemi vonatkozásban is felhasználhatók, különösen ha egy téma megkezdésekor erre már eleve tekintettel vannak. Ez a kutatóhely a későbbiek során aztán egyik alapja lehetne egy hazai "bio-engineering" képzésnek.

Javaslatom alapján az OM 24*825/1976. sz. alatt aztán létrehívott egy ilyen koncepciójú kutatási bázist Biomérnöki Kutató Laboratórium elnevezéssel, de mivel a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara tiltakozott a "biomérnöki" szó használata ellen azzal, hogy ez félreértésekre adhat alkalmat, az OM még a laboratórium működésének megkezdése előtt a nevet "Alkalmazott Biofizikai Laboratórium"-ra /ÁBEL/ változtatta. Az önálló, közvetlenül a BME rektorának felügyelete alá tartozó laboratórium - az uj műegyetemi épületek el-