Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1981-1982

1982. június 28., 9. rektori tanácsülés

- 20 -A tervek szeriirt a közéletiségre való nevelést az osztályfőnökök szervezik, koordinálják, értékelik, s részben maguk is végzik, de a közéleti tevékenység gyakorlásának fő színtere és irányítója továbbra is a KlSz-szervezet /egyéb szinterei a kollégium, a kari szervek, az A31Sz, a UATC, stb/.

Az osztályfőnök feladata kettős. Egyrészt ügyel arra, hogy lehetőleg minden hallgató ,a lohol gyakorolja a közélet iséget /maga is gyakoroltatja a saját óráin/, másrészt gondoskodik arról, hogy a hallgatók megszerezzék a közéletiség gyakorlásához szül.séges minimális elméleti, ideológiai, módszertani ismereteket. A jó osztályfőnök mindezt иду teszi, hogy a hallgatók nem kényszeredetten, hanem örömmel és lelkesedéssel vesznek részt a közéletben.

Az osztályfőnöki tevékenység legfőbb kerete - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - továbbra is az osztályfőnöki óra /kilenc féléven át heti két óra/. Ezek programja a tervek szerint részben kötött /félévenként Íz hét/, részben - az egyéb osztályfőnöki teendők szükségleteinek megfelelően - szabadion alakítható /4 hét/, A foglalkozás formája szintén kétféle lehet: elméleti /módszertani/ téma szemináriumi f elc.olgozása, illetve a közéleti tevékenység valamely elemének gyakorlása /az utóbbi valamilyen konkrét hasznos célt is szolgál/.

A kötött program nyolc szemináriumi témacsoportot és négy gyakorlatot tartalmaz. Mindégyik témacsoport 9-9 témát ölel fel, melyből félévenként ogyet-egyet kell feldolgozni. A négy gyakorlat általában minden félévben azonos jelleggel, de másmás tartalommal ismétlődik, Egy-egy téma feldolgozására, ill. cgy-egy gyakorlat végrehajtására két-két óra szolgál, de szükség esetén ennél több is felhasználható /a szabadon választható programok rovására/.

A szemináriumi témák feldolgozásának a módszerét az osztályfőnök választja meg /maga tart vitaindító előadást, egy hallgatót készít fel erre, belső vagy külső szakembert hiv meg, stb/.