Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1981-1982
1981. október 19., 4. rektori tanácsülés
7 A kihasználtsági mérték kiszámításánál az évi kb. 2300 munkaórából indulhatunk ki, vagy esetleg az oktatási időszakra jutó kb. 1920 munkaórát vehetjük alapul. így bizonyos eszközök kihasználtsága 100 % feletti lehet, ha több műszakban üzemeltetik. Ezt elkerülendő, módosított müszakszámot határozunk meg, vagyis a teljesítési adatokat egy műszakra vetitjük. E számitás alapján a vizs gált időszakban 2300 munkaórával számolva, a kihasználtság 49 t 56 % között változott /56 % 1980-ban/, mig 1920 munkaórával számolva 58 -r 66 %. E számok azt mutatják, hogy az egyetemi nagyértékü eszközök átlagos kihasználtsága - 2300 órával számolva az elmúlt években minden esetben jóval meghaladta a 49 %ot, több esetben elérte az 55 %-ot. Ez az eredmény azt jelenti, hogy a nagyértékü eszközök beszerzése szükséges volt és a használó tanszékek törekednek azok minél nagyobb fokú működtetésére. A karok között eltérések vannak a kihasználtsági mutatóban. A maximális értéket a Vegyészmérnöki Kar, a minimálisát az Épitőmérnöki Kar érte el; igy a karok közötti eltérés + 20 % tartományon belül van. E megállapitás alól csak az Épitészmérnöki Kar kivétel, ahol a kihasználtság mértéke fele, illetve harmada az egyetemi átlagnak. A felmérés lehetővé tette az egyes eszközök kihasználtságának megállapitását is. Az eszközök kb. 10' %-át - az összesített adatok alapján - 20 % alatti kihasználtsággal üzemeltették,a gépek-müszereknél kb.30-35 %-kal volt kisebb a kihasználtsági mutató,mint 50 %.Az alacsony kihasználtság általában azoknál az eszközöknél jelentkezett I amelyeket az adott évben, illetve azt közvetlenül megelő-
