Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981

1980. szeptember 8., 1. rektori tanácsülés

- 5 -3. Az Írásbeli vizsgák közül ebben az évben a matematika volt nehe­zebb. A /4./ táblázatban bemutatjuk az Írásbeli és szóbeli vizs­gán szerzett osztályzatok átlagait iskola típusonként. 4. táblázat Szerzett osztályzatok iskolatípusonként Kár matematika fizika Írásbeli szóbeli Írásbeli szóbeli gimn. szakk. gimn. szakk. gimn. szakk. gimn. szakki Építőmérnöki 3,45 2,79 4,13 3,60 3,79 3,72 4,04 3,97 Gépészmérnöki 3,14 2,95 3,98 3,65 3,78 3,90 4,06 3,93 Építészmérnöki 3,39 2,93 4,08 3,40 3,94 3,46 4,23 3,36 Vegyészmérnöki 3,33 2,72 4,01 3,97 3,70 3,49 3,61 4,07 Villamosmérnöki 3,76 3,06 4,07 3,20 4,33 4,04 4,06 3,68 Közlekedésmérnöki 3,41 2,86 4,21 3,57 4,02 3,60 4,31 3,85 Egyetem 3,41 2,88 4,08 3,54 3,95 3,70 4,05 3,81 A táblázatból látható, hogy a szakközépiskolások a két Írásbelin 0,75, a két szóbelin szintén 0,75 jeggyel kaptak kevesebbet, mint a gimnazisták, Hozzáadva az 1 pont különbséget, ami a hozott pontokban jelentkezik, a hátrányuk átlagosan 1,75 pont. /А hozott pontszám alapján ezt 1,5-re lehetett becsülni./ Az egyetemi fel­vételi vizsga különböző módon történő lebonyolítása sem tudja ellensúlyozni a felkészültség hiányát. A kapott eredményeket az elmúlt évivel összehasonlítva azt kapjuk, hogy ebben az évben a matematika Írásbeli 0,6-del rosszabbra, a fizika Írásbeli 0,35-dal jobbra sikerült. A szóbeli vizsgák eredményei matemati­kából nem változtak, fizikából mintegy 0,2-del jobbak az elmúlt évinél.

Next

/
Thumbnails
Contents