Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981
1980. szeptember 8., 1. rektori tanácsülés
5 tol. /А módszer hasonló az Építészmérnöki Kar által követett eljáráshoz./ A Közlekedésmérnöki Kar legfontosabb kezdeményezése a koncentrált rajztermi foglalkozások megszervezése volt. A karok erőfeszítéseket tettek a hallgatók órarenden kivüli idejének megszervezésére. A Gépészmérnöki Kar irányelvként a heti 55-60 óra munkaidőt fogadta el, és ennek megfelelően csoportosította a feladatokat. A Villamosmérnöki Kar a félévi részvizsgák, zárthelyik, feladatok együttes számát 10-ben maximálta és a ráfordítandó otthoni időt - a rendelkezésre álló teljes otthoni idő felében - 120-130 órában, állapította meg. A felszabaduló időt folyamatos tanulásra, TDK munkára kivánják fordítani. A számonkérési módszerek fejlesztése terén nem értünk el jelentős eredményeket. A folyamatos számonkérés módszere a karok véleménye szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért további munkálatokra van szükség. Az 1979/80-as tanév egyik fő feladata a szakmérnökképzés ötéves tervének összeállitása volt. A szakmérnökképzést Egyetemünk szintemelő képzésnek tekinti és színvonalát, követelményeit emelni kivánja. A fejlesztés koncepcióját kidolgoztuk és az OM-nek felterjesztettük. Javaslatot tettünk az érvényben lévő rendelkezések módosítására. A szakmérnökképzésben bevezettük az ágazatokat, igy sikerült a szakok számát 50-nél kevesebbre redukálnunk. Ezzel biztosítottuk a gyakoribb indítás lehetőségét. Az Egyetemünkön folyó nevelőmunka fejlesztési feladatait az Egyetemi Pártbizottság megvizsgálta és úgy határozott, hogy a kitűzendő feladatokat felölelő intézkedési tervet kell kidolgozni. A kollégiumi munka fejlesztésének alapját szintén a Pártbizottság elmúlt évi határozatai jelentették. Az intézkedési terv végrehajtása időarányosan megtörtént. Az Egyetemi Tanács megtárgyalta és elfogadta a kollégiumi tanárok követelmény-rendszerét. Ugyancsak az Egyetemi Tanács foglalkozott a kollégiumi ellátottság helyzetével és döntött a kollégiumok
