Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. április 14., 5. rektori tanácsülés
Bebizonyosodott, bogy a tárgy oktatásának az oiképzelt formája a műszaki felsőoktatásban elméletileg elhibázott. Olyan átfogó tematikával rendelkezik ugyanis, amely terjedelmében megközelíti a népművelő szakos képzés tartalmát. Ez a "gazdagság” nem növelte a tárgy vonzóerejét, inkább riasztóan hatott. Az elemzések viszont azt is megmutatták, hogy helyűk van hasonló jellegű,,de konkrétabb tematikájú tárgyaknak. Felmérések is bizonyították, hogy hallgatóink körében érdeklődés mutatkozik más, a szakmájukhoz csak lazán kapcsolódó tudományágak egyetemi szintű előadása iránt, 1979 őszén a Közművelődési Titkárság kísérleti jelleggel három tárgy oktatását szervezte meg /ipari formatervezés, néprajz, tudománytörténet/, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tárgyak oktatását élénk érdeklődés kisérte. Ezek alapján javasoljuk, hogy a közművelődési ismeretek oktatása helyett az elkövetkező tanévben a Közművelődési' Titkárság az Oktatási Osztálylyal együttműködve és a témaválasztékot bővítve teremtse meg több ilyen tipuoú, a közművelődést szolgáló tárgy oktatásának a lehetőségét. Emellett a Közművelődési Titkárság oz eddigi gyakorlatoknak megfelelően továbbra is szervez felkészítő, tanfolyamokat is /pl. fotókörvezetői, klubvezetői, TIT előadói stb./. A kollégiumok közművelődési munkájában lényeges változásról nem számolhatunk be. Ma már szinte közhelyszerű a kollégiumokról, mint a komplex nevelési lehetőségekkel leginkább rendel-V kező tényezőkről beszélni. Ez a komplexitás bármennyire is igaz általában, konkrétan az egyes kollégiumok munkájában folyamatában változóan, egy adott pillanatban egymástól eltérő eredményességgel valósul meg. Ez természetes, mert a kollégiumok kulturális munkáját számos tényező befolyásolja: a kollégium létszáma, anyagi-, tárgyi-, és személyi ellátottsága, kialakult hagyományai stb. A nagyobb létszám általába nagyobb mértékben teszi lehetővé a tervszerűen szervezett, elmélyültebb, differenciáltabb tevékenységet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Goo-loo fős kollégiumok a közművelődés legkedvezőbb szinterei. A kis kollégiumok minden tekintetben hátrányosabb helyzetbűn vannak, kulturális munkájuk általában stagnál. Főállású kulturális nevelőtanár jelenleg a Münnich, a Schönherz és a Vásárhelyi Kollégiumban dolgozik, mig a Rózsa Ferenc Kollégiumban ez az
