Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. február 11., 4. rektori tanácsülés
14 A Vegyészmérnöki Kar szükségesnek tartja mindkét félévben a második félévi teremigény biztosítását. A Villamosmérnöki Kar különösen az őszi félévben küzd nehézségekkel a termek kis száma miatt. c. / A karok a termek kihasználását magasfokunak tartják, /több esetben a tényleges kihasználtságnál 10 %-kal jobbnak/, az Épitőmérnöki Kar felveti, hogy a heti egyórás foglalkozások órarendi beiktatása nehézségeket okoz, és a teremkihasználtság növelhető lenne a töredékórák megszüntetésével. A Gépészmérnöki Kar szerint a teremproblémák megoldása nem várható az esetenkénti üres kapacitások jobb kihasználásával. Az Épitészmérnöki Kar szerint a kihasználás tanrendi, szervezési okok miatt nem növelhető. A Villamosmérnöki Kar számításai szerint az előadótermek 8-17 óra közötti kihasználtsága 85 %-os,.mig a tanulóköri helyiségeké 90 %. Szerintük a kihasználás növelésére nincs mód. A Közlekedésmérnöki Kar szerint a teremhelyzet javit* ható a laboratóriumi kapacitás növelésével is /ez esetben nemcsak a mérések, hanem az órák is megtarthatók lennének a laboratóriumban/. d. / Az egyetemi teremgazdálkodást a karok jónak, praktikusnak tartják. A szűkös teremhelyzetben lehetővé teszi a karok közötti kölcsönös segitségnyujtást. A karok többsége célszerűnek tartaná a teremnyilvántartás korszerüsitését. Egyes karok javasolják a számitógépes nyilvántartás kidolgozását, mások ezt nem tartják megoldhatónak. ‘A Villamosmérnöki Kar szerint annak nincs értelme, hogy egy számitógépes gazdálkodás a mainál több személy bevonásával bürokratikusabb eljárással, lassabban produkálja azt a színvonalat, ami most van.
