Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980

1979. november 26., 3. rektori tanácsülés

8

d/ Egyetemünk kitüntetési javaslataiban lényegében érvényesült Szakszervezeti Bizottságunk egyetértési jogköre. Megjegyezzük azonbaa, hogy a túlzottan hosszú előkészítő szakaszhoz képest a döntésti szakasz időpontja általában rövid és sokszor nincs lehetőség testületi állásfoglalás kidolgozására. Ez eleve kizárja, hogy a munkahelyi kollektíváknak, mint csoportoknak a véleményét is mérlegelhessük*

e/ Alapvetően jónak minősítjük az egyetemi Döntő Bizottság ős a Jogsegély Szolgálat területén végzett munkát. Több esetben észleltük, hogy ezek a szervek túlzottan előtérbe helyezik az egyéni érdekvédelmet az országos-, egyetemi- és csoportérdekekkel szemben.

f/ Alapvető gondjaink vannak a munkavédelmi kérdések területén. Szakszervezeti Bizottságunk általában nem ért egyet a létszámnöveléssel, mert az rendszerint nem jár együtt a hatékonyság, a végzett munka mennyiségi és minőségi növekedésével* A szakszervezet munkavédelmi területén azonban olyan szakember alkalmazása szükséges, aki az egyetem egyre fejlődő gép- és műszerparkjának, állóeszközeinek, épületeinek munkavédelmi ellenőrzését szakszerűen ellátja, mert ez társadalmi tisztségviselőkkel már nem oldható meg.

g/ Szakszervezeti Bizottságunk azon az elvi állásponton van, hogy saját munkánk gyengeségét is tükrözi, ha a kifogásolási jog alkalmazására sor kerül. A kialakult együttműködések rendszere, és a tisztségviselők jó kapcsolata eleve meg kell, hogy gátolja a jogkör gyakori alkalmazását. Az elmúlt tiz év alatt a Szakszervezeti Bizottság kétizben, még a döntés kialakitás fázisában, eredményesen élt ezzel a jogkörével. Egyes munkahelyek nem felelnek meg az alapvető munkavédelmi előírásoknak. Ha nem sikerül a jövőben ezen javitani, a Szakszervezeti Bizottság élni kiván kifogásolási jogával*

h/ A Szakszervezeti Bizottság ellenőrzési jogának gyakorlásáról lényegében nem beszélhetünk. A jogkör gyakorlását megnehezíti, hogy nem alakultak ki a jogkör gyakorlásának formái, nincs megfelelő aktivahálózatunk, és bizonytalan a jogkör gyakorlásának jogi háttere is. Meg kell állapítsuk, hogy az elkövetkező időszakban ezen a területen a szakszervezeti munkának jelentős mértékben fejlődnie kell.

i/ Az elmúlt tiz évben nem került sor a képviseleti jogkör alkalmazására, amelyet csak részben indokolhat az, hogy a jogszegélyszolgálat létrehozásával a dolgozók képviseletének egyes kérdései más útra terelődtek.