Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980

1979. október 15., 2. rektori tanácsülés

Ugyanezen pontban szabályoztuk a fakultativ vizsgák lebo­­nyolitásával kapcsolatos fontosabb kérdéseket, valamint fel­soroltuk az általában alkalmazott félévközi számonkérési mó­dokat. ad. 28. pont Rögzítésre került: "a vizsgaidőszak kötelező elfoglaltsággal nem rövidíthető meg". Л szabályzatból elmaradt a vizsgaidőpontok meghatározásának korábbi részletes szabályozása, ezt kari hatáskörbe utalja a szabályzat. Uj gondolat, ho^y az esti ép levelező tagozatos hallgatók véleménynyilvánítását is lehetővé kell tenni. ad. 29. pont Ha a félévközi számonkérések alapján megszerzett vizsgaosz­tályzat elégtelen, akkor ezt a vizsgaidőszakban letett is­métlő vizsgával lehet kijavítani. ad. 30« pont E pontban szabályoztuk azon hallgatókkal kapcsolatos eljárást, akik meg sem kíséreltek vizsgázni a tárgyból és fel sem irat­koztak. Ezeket u^y kell tekinteni, mintha a vizsgaidőszakban szokásos, általában két vizsga lehetőséget már kimerítettek volna: 0 dékán már csak második ismétlő vizsgára adhat en­gedélyt. ad. 31/c. pont Ha egy olyan tárgyból, amelyből, félévközi számonkérés alapján állapítanak meg vizsga jegyet, a hallgatónak letiltása van, a félévközi számonkérés alapján kialakított vizsgaosztályzat csak ismételt vizsga jelleggel adható meg. ad,.31/e. oont A Testnevelés tantárgy pótlásának szabályozásával arra kíván­juk késztetni a hallgatókat, hogy az 5- félévben és ne pedig később pótolják az elmulasztott félévet. ad. 32. pont A félévi követelményrendszer jóváhagyásával kapcsolatos mun­kát egyszerűsítendő: csak abban az esetben kell a követel­ményrendszerrel foglalkozni, ha az az előző évihez képest megváltozik. Uj gondolat az "átlagos hallgató számára szükséges óroren­d.en kívüli tanulmányi munka félévi időkerete", amelyet a ^karok állapítanak meg és osztanak fel tantárgyak és elfoglaltságok között. Ennek értékére irányszámként kb. 20 óra/hét, azaz félévenként a szorgalmi időszakban összesen 320 óra adható meg. Célss’ünek látszik, ha az egyes tantárgyak jellemzésé­re nemcsak az előadás és a gyakorlati óraszcoaot szerepeltet­nénk, hanem azt az órarenden kívüli időt, amit 0 hallgatónak a tantárgy elsajátítása érdekében erre fordítania kell.

Next

/
Thumbnails
Contents