Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979

1979. június 4., 6. rektori tanácsülés

- 16 -do általában több gyakorlattal /gsűtönként összevontan, főleg vidéken, vary a beiskolázó szerv által biztosított bentlakással/ u j műszaki fejlesztési eredményeket, technológiákat összefüggésükben tárgyalnak, vagy ssintentartási /tudás-korsserüsitési/, illetve átképzési céllal kerülnek megszervezésre.

A tanfolyami jegyzetkiadás színvonalát folyamatosan növelni kell, szem előtt tartva azokat a szempontokat, amelyekre a szakmérnök-képzés jegyzetkiadását illetően már utaltunk. Biztosítani kell a hallgatóknak a könyvtárhasználatot.

Az előzőekből következik, hogy - mint arról már szó esett - a jelenleg szakmérnökinek nevezett oktatás feladatainak egy része átkerül a tanfolyami rendszerű, önköltséges továbbképzésbe, hiszen a szakmérnök-képeés noft _- kimondva vagy kimondatlanul - legalább annyira foglalkozik a szintontartással és átképzéssel, mint képesség-fejlesztéssel.

Sürgős lépéseket kell tenni a tanfolyami rendszerű oktatás didaktikájának javítására. Ennek érdekében az If7o/ß0, tanévtől kezdődően ogy-egy előadást általában egy - kivételesen két - előadónak félévenként 12 vagy 2h órás keretben kell tartania, /Átmenetileg, néhány évig a munkaidőn kiviül tartott tanfolyamok esetén ettől a követelménytől még el lehet térni./ A gyakorlatok terjedelmét ugyanakkor nem célszerű korlátozni.

Mielőbb biztosítani kell, hogy a kihelyezett tanfolyamok kivételével valamennyi mérnök-továbbképző előadást, tanfolyamot az azt szervező egyetemen, ill. főiskolán tartsák /természetesen az üzemi, stb. gyakorlatokat kivéve/.

Ez egyrészt lehetővé teszi az előadások ellenőrzését, másrészt ópiti és stabilizálja a hallgatók és az Alma Mater kapcsolatát /pl. személyi ismeretséget a tanszékeidtől, oktatókkal/.