Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979

1979. június 4., 6. rektori tanácsülés

5

"Szintontartás 11 /tudás-korszorűsités/: a szakember as általa korábban elvégzett tanulmányok során negisnert tudonánytőrülőtökről aogssorzi azt аз isnerоtanyagot /információkat ás készséget/, noly аз adott alapképzésbe anóta beépült, tokát tudása naprakésszé válik.

Átképzés /interdiszciplináris képzés/! a szakember végzettségével o^yosü szinten szeres valaaoly másik szaktőrülőtr61 ismerőtöket /pl. oki, gépészmérnök oki, villamoSnórnöki oklovolot kap, vagy oloktronikai problémákkal foglalkozó tanfolyamra jár/.

Spocialisáció: a műszaki szakomkor olyan résztorüloton szoros ismereteket, osotleg képességeket, am oly a vég— sottsútónok megfelelő szintű alapkópsósbon nőm, vagy nőm megfölelő mélységben ssorepolt, és azóta som szoropoi /pl. gazdasági mérnökképzés/.

Az utóbbi károm /tokát a szoros értőimében nőm, csak a tágabb értelemben vott/ továbbképzés általában az alapoklovolot kiadó műszaki felsőoktatási intézmény föladata ugyan, do célszerű a teljes műszaki folsőoktatáci hálózatot egységes személyi-dologi bázisnak tokintoni,

A tudésképzés és. a mérnöki továbbképzés tartalmi kapcsolatát is igen időszerű oinélyitoni,

3. A továbbiakban a "továbbképzés" fogalma - külön megjegyzés kijén - a szó tágabb értőimében vott posztgraduális képzésre utal, és a következő koncepcionális célokat tűzi ki:

a/ megfelelő korotok és feltételek mellett biztosítani kell a kommunista szakemberképzés keretében a mérnöki alapképzés és a mérnöki továbbképzés valamennyi fajtája és szintje között a dialektikus, nyilt rendszerű és tervszerű kapcsolatot, amelyben a továbbképzést csak alkalmassági kritériumok korlátozzák;