Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1977-1978

1978. május 8., 6. rektori tanácsülés

A Központi Oktatási Egységek létrejötte bizonyos mértékig meg­bontotta a nevelés egységességét. Ez főként az alacsonyabb év­folyamokon jelent problémát, amikoris a hallgatókkal foglalkozó tanárok jelentős része nem tartozik a Kar szervezeti keretébe. A szervezeti különállás hátrányos konzekvenciáit még nem von­tuk le. Szorosabb együttműködésre van szükség a társadalom­­tudományi és a műszaki tanszékek között. A Központi Oktatási Egységek lehetőségeit messzemenően ki kellene használni a többi tanszékkel való együttdolgozásra. Itt ugyanis igen sok a pedagógiai képzettségű tanár és erőteljes a nevelési te­vékenység.-9 -5. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Összefoglalva megállapítható, hogy az Egyetem minden érintett főbb egysége hosszútávra is használhatóan elkészítette neve­lési terveit. A tervek teljesítésének megszervezésére mind a testületek /állami és társadalmi/, mind pedig a vezetők in­tézkedéseket tettek. Ezen intézkedések közül egyelőre elsősor­ban a nevelőtanári-instrulctori testület kialakítása, munká­jának folyamatos segítése, ellenőrzése, elismerése bizonyult egyértelműen hatékonynak. Megállapítható továbbá, hogy a műszaki tanszékek és intézetek, valamint a központi tanszékek több jó, nevelési célzattal is biró módszert honosítottak meg, azonban még nem lehet az oktatói kar többségének állandó, tudatos nevelő munkájáról számot adni. A nevelés jelenlegi szervezeti kereteinek fenntartása mellett a következő években fokozni kell a nevelési tevékenység haté­konyságát. Ennek érdekében a teljes tanári kart kell mozgó­sítani a tudatos nevelőtevékenység végzésére. A nevelői ráhatás

Next

/
Thumbnails
Contents