Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977

1977. május 9., 5. rektori tanácsülés

. - 3 -síik, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek nyelvoktatá sunk hatásfokának emelését gátolják és azokat, amelyek a tanítás eredményességét fokozhatják. Ezek tisztázása után meg kell tennünk minden olyan intézkedést, amely a nyelvoktató munkánkat hatásosabbá teszi.

II. A nyelvoktatás eredményességét hátráltató tényezők

1. Az egyetemi nyelvoktatás színvonala nagyban függ az egyetemre kerülő hallgatók nyelvtudásától. Ez - sajnos - egyál talán nem kielégítő. Erről számos cikk olvasható napilapokban is. Ezt bizonyítják egyébként az I.éven Íratott tanéveleji orosznyelvi tesztek is. Az 1974-es országos felmérés szerint

a hallgatóknak 2/3 része nem érte el az elégséges szintet. Ennek fő okai a következők: a/ mivel a nyelv nem kötelező érettségi tárgy, azért az utolsó évben annak tanulását hanyagolják, b/ a felvételi átlagba nem számit be az orosz nyelvi osztályzat, с/ nyelvből nincs felvételi vizsga, d/ a középiskolában szerzett tudásukból sokat veszítenek a katonai szolgálat után tanulmányaikat kezdő hallgatók, е/ a nyelvi tagozatos osztályok megszűnnek.

2. A nyugati nyelveket a hallgatók többsége kezdő fokon tanulja, mert a gimnáziumok rovására mind jobban szaporodó szakközépiskolákban nem tanulnak nyugati nyelvet, a gimnáziumokban pedig a III.IV. osztályban a nyugati nyelv tanulása fakultativ. A gimnáziumban végzettek 3-5 év kihagyás után folytatják a nyugati nyelv tanulását.

3. Az egyes hallgatók nyelvi ismeretei közt sokszor áthidalhatatlan színvonalkülönbségek vannak. Emiatt igen nagy nehézségekbe ütközik a rendelet előírta homogén csoportok alkotása.

4. Heti 2 órás /összesen 4 félév alatt legfeljebb 112 órás/ oktatással nem lehet megnyugtató eredményt elérni olyan hallgatóknál, akiknek szaknyelvi oktatását hiányosan megala^ pozott nyelvi ismeretekre kell építenünk.

'ф\