Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
43 Tehát az erkölcsi kérdésekbe való beleszólást valláserkölcsi alapon kívánják megvalósitani. A hallgatók életszemléletének vizsgálatára már az elmúlt esztendőben is kitértünk. Pozitivnak a társadalom javára történő tevékenykedést, mig negativnak a kényelmes életre törekvést Ítéltük. Ugyanakkor nem preferálták válaszaikban az első helyeken a hallgatók a hirnevot és a jelentős vezetői szerepet, de különösen fontosnak tartották maguk számára az érdekes munkát. A kérdéssel kapcsolatos érzelmi megnyilatkozásaik nem változtak és az előző esztendőhöz hasonló válaszaik megoszlása. Az életszemléletben találtunk minimális különbséget a vallásos, marxista és kialakulatlan világnézetüek csoportjai között. A leginkább elutasított viselkedési formák: a sors elviselése, a kiemelkedő hírnévre törekvés, a vezetői szerep elérése és a kényelmes élet iránti igény. Érdekes azonban, hogy a vallásos világnézetüek viselkedési mintái szélsőségesebbek a hallgatóság egészéhez és a marxistákhoz viszonyítva. A sors elviselését, mint viselkedési eszményt általában minden csoport elítéli, addig a vallásosak közel 90 %-a elfogadja. * A hallgatók különösen fontosnak tartják, hogy érdekes munkájuk legyen, de a vallásos világnézetüeknek kisebb %-a tartja ezt fontosnak, és a munka érdekessége nem jelent első számú ösztönző erőt jövőbeni tevékenységükben. Általában a vallásos beállitottságuakat a passzivitás inkább jellemzi, mint a többi világnézet hatása alatt álló hallgatókat. Nemcsak a kérdőiv, hanem a hallgatókkal folytatott beszélgetések is arra utalnak, hogy a vallásosak inkább visszahúzódnak, feladataikat ellátják, de keveset kezdeményeznek.
