Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
25 A sorrend az előzőekben tapasztaltaknak megfelelően alakul, mivel a funkcióval rendelkezők tartják legmagasabb arányban szükségesnek a társadalomtudományi oktatást /81,7 %/ világnézetük fejlesztésében, mig legkevésbé a nem KISZ tagok /71,8 %/, bár náluk alig jobb a funkcióval nem rendelkezők válasza. Az adatok világosan tükrözik, hogy a rendszeres közéleti tevékenységet végző hallgatóink nagyobb mértékben tartják fontosnak a társadalomtudományi oktatást. Értékes lehet megvizsgálni, hogy az e pontban kiemelt csoportokban milyen a szülők, ill. hozzátartozók párttagsági aránya. Erre a következő összeállitás ad választ: hallgatói csoport apja та ■r-> > c та D á r ГО 1 та -r-> 4j cd ••—> CO >- CO L. Q_'CD C CD 'CD CD CD *-> > t t a a 1 ■M 40 c'O U r-> со jD nincs összes 30,5 11,8 6,2 5,4 23,5 40,9 funkcióval rendelk. 32 ,5 15,5 7,4 6,7 26,5 35,6 KISZ tag 31,8 12 ,5 6,4 5,4 23,7 39,8 nem KISZ vezető 26,7 9,5 4.6 4,8 19,9 47,2 nem KISZ tag 19,1 5,4 3,6 5,4 20,9 51,8 Ebből látható, hogy a párttagok a KISZ-hez való hozzáállásra pozitiv hatást gyakorolnak, mivel a KISZ vezetők, ill. a KISZ tagok között nagyobb azoknak az aránya, akiknek szüleik, testvéreik vagy barátaik párttagok« Viszont meglepően magas a nem KISZ tagok között is azoknak az aránya, akiknek szüleik párttagok, bár összesen 110 főről van szó /ebből 21 főnek párt tag az édesapja/. Itt feltehetően nem ideológiai megfontolásról lehet szó, hanem inkább meghasonulásról, pl. a tagmegujitások sokhelyütt formális elvégzése miatt. /L. előzőekben/. A társadalom javára végzett tevékenységet mindegyik réteg fontosnak tartja. A funkcióval rendelkezők 80,3 %-a lényegében vagy teljesen egyetértett azzal a megállapitással, hogy "életünk fontos eleme a társadalom javára való tevékenykedés”. A KISZ tagok 85,4 %-ban, akiknek nincs funkciója 83,7 %-ban, a nem KISZ tagok 90,0 %-ban a fentiek szerint foglaltak állást. Tehát lényeges eltérés nincs a
