Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
10 a tanulókör egó3z hangulatát, A konformizmus megnyilatkozásait is fellelhetjük ebben a véleménynyilvánításban. Ez a tény is arra hivja fel a figyelmet, hogy nagyobb körültekintéssel kellene foglalkozni a kollégisták fejlődésével, személyiségük alakulásával, hiszen ők ebben a korszakban bizonyos értelemben ténylegeesen magukra maradnak. Személyiség formálásuk során kedvezőbb és gyorsabb eredményeket lehet elérni. Ugyanakkor aktivitásukat megfelelő pedagógiai-pszichológiai stratégia kidolgozásával nagyobb mértékben lehetne a világnézeti nevelés területén is felhasználni és kamatoztatni, A két csoportra vonatkozóan semmi különbséget nem találtunk a mérnöki pálya megítélésével kapcsolatban. Életszemléletükben azonban némi eltérés található: a kollégisták egyrészt optimistább, másrészt szigorúbb életvezetést tartanak helyesebbnek vagy ehhez állnak közelebb. Csak minimális eltérések tapasztalhatók a kollégisták és nem kollégiumban lakók tanulási szokásaiban. Lényeges eltérés állapítható meg a kollégisták és nem kollégisták szabadidő eltöltési szokásaiban, művelődési érdeklődéseiben, - vagy inkább lehetőségeiben. A kollégisták 52,4 %-a, a nem kollégisták 61,2 %-a olvas rendszeresen szépirodalmi müveket. A kollégisták 24 %-a soha nem megy hangversenyre, mig a nem kollégistáknak ez csak 16 %-nál fordul elő. A kollégisták általában ritkábban mennek szinházba, múzeumba, viszont lényegesen többet járnak moziba, mint nem kollégiumban lakó társaik. . * • összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a kollégisták általában pozitivabb képet mutatnak. Valószinü, hogy a nagyobb származási homogenitás mellett a rendszeres együttlét, mások pozitiv példája együttesen hatnak abba az irányba, hogy a kollégisták a hallgatóság világnézetileg kedvezőbb rétegét alkotják.
