Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
9 jelentőséget tulajdonítanak világnézetük fejlesztésében /76 %/, azonban az egyetemi marxizmus-leninizmus oktatásnak elsősorban kiegészítő, ill. rendszerező szerepe van véleményük szerint /40 %, ill. 23 %/, csak csekély hányad nem tulajdonit semmiféle szerepet ennek az oktatásnak világnézete fejlesztésében /11 %/. Kifogásolják, hogy az ideológiai oktatás gyakran "lecke jellegű". Főleg a filozófiával kapcsolatban teszik szóvá, hogy nem kaptak elég útmutatást az elvek alkalmazására, a mai- élettel való összefüggéseire. 12. Az egyetemi oktatás egésze is jelentős hatást gyakorol a világnézetre, azonban a hallgatóság itt is a kiegészitő,.ill. a rendszerező szerepet jelölte meg /41 % és 24 %/, elég jelentős réteg szerint az egyetemi oktatásnak nincs szerepe világnézete fejlesztésében /17 %/. Tehát e szempontból oktatásunkat nem tekinthetjük elég hatékonynak. Az előzőekkel egybevetve megállapítható, hogy a hallgatók véleménye szerint nincs nagy eltérés a marxizmus-leninizmus oktatás és az egyetemi műszaki oktatás világnézetet formáló szerepe között hiszen mindkét területnek főleg kiegészítő és rendszerező szerepet tulajdonítanak hallgatóink. 13. A környezetben található párttagok minden szempontból kedvező irányban befolyásolják a hallgatók állásfoglalását: azok a hallgatók, akiknek a környezetében párttag található nagyobb szerepet tulajdonítanak a marxizmusleninizmus oktatásnak, több közöttük a funkcióval rendelkező, stb. 14. Az általános műveltség fejlesztésére fordítható időt igen kevésnek tartják, s túlzott szakmai elfoglaltságra panaszkodnak. Ennek ellentmond az órarenden kivüli tanulásra fordított idő mennyisége, /heti átlagban 18,4 óra/, 8 igy nem véletlen, hogy egyesek szerint kevéssé használták ki az egyetem adta lehetőségeket. , Az elsőéves hallgatók legfőbb problémája a helyes időbe-15
