Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1976. augusztus 30., 1. rektori tanácsülés
7 Az idegennyelvi képzés az 1974-ben kiadott nyelvoktatással foglalkozó OM utasitás fokozatos bevezetése jegyében folyt. Általánossá vált a tudásszint szerinti csoportalakitás és oktatás, növekedett a fakultativ órák, köztük a beszélgető és állami nyelvvizsgára előkészitő csoportok száma. A műszaki pedagógusképzésben felülvizsgáltuk és átdolgoztuk a tantárgyak programjait. Az elmúlt tanévben indult be a fakultativ mérnök tanár szakos hallgatók uj tanterv sze/ rinti oktatása, amelynek az a lényege, hogy szakmódszertani és pedagógiai gyakorlati képzést nem tartalmaz és igy hallgatóink mérnök-tanári oklevelet csak akkor kaphatnak, ha a mérnöki oklevelük elnyerését követő 10 éven belül felsőoktatási intézményben helyezkednek el és felvételt nyernek a levelező tagozat mérnök-tanár szakára. Itt emlitjük meg azt is, hogy e tanévben a Vegyészmérnöki Kar nappali tagozatán a Vegyipari műszaki tanár szakos képzést jelentkezők hiányában nem inditottuk be.- A szakmérnökképzés tartalmi fejlődését jól jelzi, hogy az Egyetemi Tanács 1975. december 8-i ülésén 17 uj szakmérnöki szak tantervét fogadta el. A gazdasági mérnökképzésben az elmúlt tanévben került sor a diplomatervezést elősegitő tantervmódositás bevezetésére, és az épitési gazdasági mérnök szak épitésügyi-igazgatási és településgazdasági ágazata tantervének Egyetemi Tanács által történő jóváhagyására. A BME Továbbképző Intézete, illetve a Mérnöki Továbbképzési Tanács az elmúlt tanévben az Oktatási Minisztérium megbízásából vizsgálatot folytatott a szakmérnökképzés helyzetéről és továbbfejlesztési lehetőségéről. A vizsgálat eredményeképpen megállapitást nyert, hogy a szakmérnökképzésben az egyetemi tananyagtól jól elkülöníthető, tartós, illetve újonnan jelentkező népgazdasági igényt kielégítő, magasszintü ismeretek megszerzésére kell lehetőséget biztosítani. Azoknak a továbbképzési igényeknek a kielégítésére, melyek
